2008. április 2., szerda

Grönland

Jó ötletet kaptam 979-től - ő írta a napokkal ezelőtt ide beírt versikét - , olvasva a bejegyzését:) Semmi nagy dolog, csak megpróbálom leírni, hogyan néz ki az a hely, ahol "ihlek" - á la Benson Vilmos. A szoba cca. 3,5x3,5 méter, szép nagy háromajtós + kétajtós-üveges könyvszekrénnyel, egy kisebb szekrénykével, amin jól elfér a mjuzik kredenc, telefon töltő, elem töltő, vezeték nélküli füles, miegyéb. Van még egy 88x88 cm-es asztal amit ha szétnyitunk, 88x176 cm lesz, jól körül lehet ülni Családi eszem-iszom alkalmával is. A háromajtós szekrény tetején a vázák mellett kapott helyet a bátyám által Londonból hazacígölt Bobby-sapka (vagy sisak), A földgömb, természetesen világítós, üveg, és 40 cm átmérőjű. Nagyon szép darab, pár helyen kopottas, s az üvegből is le van pattanva kettő helyen, de ez nem csoda, 1921-ben készült, és ilyen felírások olvashatóak rajta: Orosz Tanácsköztásaságok, Belga-Kongó, stb. A falakon különböző ereklyék, Anyai Nagyapám Tokaji Pincemesteri kinevezési okmánya 1923. április 26-i dátummal, egy kovácsoltvas óra, amit még a Condino-i (olaszország) cimborától és feleségétől kaptam, a szentendrei kollégáktól nyögdíjba menetelkor kapott huszár díszkard is fel van kötve a falra, szépen egy "pajzsra" lett rátéve, elég pofás azzal a két plecsnivel amit még akkor kaptam (éveim után) a seregben, valamint az obsitlevelem másolata. A kétajtós-üveges tetején az Apu által 1953-ban Hadseregbajnokság Párbajlövészetben első helyezésért kapott trófea, egy porcelán kutyus. Vagy inkább kutya, mert elég nagy darab, olyan lábtörős lenne ha véletlenül úgy sikerülne... Van még "vallató" lámpa, ami nagyon célszerű ha az ember fia partiturát ír, mert csak a kottát világítja meg, szembe nem jön az áldás - csak ha úgy tenném:) Aztán olvasólámpa az ágy felett, ami persze hátulról ontja fényét az éppen olvasott könyv lapjaira. S persze a csillár helyett is van plafon világítás. A felsorolásban elérkeztem az ámítógép asztalához, ez is megér pár mondatot. K. Dezső barátom alkotta vörös fenyőből készült szekrényből, amit még anno 1924-ben alkotott egy Rimaszombati asztalos mester. Jól kiszáradt az évtizedek alatt. Eredeti tulajdonosa Frenyó Sándor - Falvai Sándor édesapja - , a zenészek feltehetőleg tudják hogy Falvai Sándor amellett hogy zongoraművész, egy ideig az Akadémia rektora is volt a közelmúltban. Naszóval, ezen az asztalon kapott helyet az ámítógép, a multifunkcival együtt. Sok minden más nem nagyon fér az asztalra, még egy fatőkés zongorából megmentett kottatartó, amire viszont kinyitva is ráférnek a nagyobb alkatú kották úgy hogy nincsenek útban. Az asztal alá pedig befért egy 40x40x60 cm-es szekrényke, ebben csak kottapapírok, pár száz A4-es, itatós papír, s írószerszámok vannak. Az ámítógépes asztal s az ágy közt pont annyi hely van, hogy szépen befér hat darab kétliteres palack a cukormentes fajtából. Jaaa, s az egyik legfontosabb darabot majdnem kihagytam:) Zárható fedelű hamutartó, melyben a csikkek nem szagosítanak a kelleténél jobban. A szekrényekben felváltva könyvek, kották, illetve kották, könyvek, lemezek, kazetták, tele sok-sok nagyon jó muzsikával, apró kütyük amikre különböző utazások alkalmával szert tesz az ember. Különösen becses mindegyik, de a Hamburgból hazacipelt hajóharang - nálunk Karácsonykor az ünnep kezdetét jelzi - is szép látvány. Vannak még hiányosságai a szobának - valahogy még a pianínót is be kell(ene) tenni, meg a Festményt amit szolnokiában vettem. Valamint a Brazíliából, Tatuiból származó machete is helyet fog kapni a pajzson. Igaz hogy nem "illik" rá, de kit érdekel:) A legeslegújabb szerzemény pedig - a héten négy új levélkét hozott - , egy cserépnyi leander. Jól megfér a "Jézus könnye" nevű időnként virágot is hozó növény mellett. Jól nézne még ki az ágyon egy jegesmedve bunda, és a falon egy faragott rozmár agyar is, de sajnos nem ismerek grönlandi fúvószenekarokat (sem), így nem valószínű hogy be tudok szerezni egy-egy példányt. Meg miattam ne is lőjenek ki se egy rozmárt, se egy macit. Arra nem is gondolok hogy nekem kellene kioltanom az életüket. Ha viszont egyszer eljutok Grönlandra, havat, vagy jeget biztosan nem hozok haza emlékül. Köszönöm a türelmet. 21:58

Nincsenek megjegyzések: