veder vagy vödör?

Berúgták az első gólt, bár nem tudom ki rúgta kinek, különösebben nem is érdekel. De ezzel a mai döntővel most egy darabig vége lesz a focinak, majd jön az olimpia, s kezdődik a sport. Nem nekem, az ki van csukva, már írtam itt hogy milyen messze vagyok tőle. Persze időnként elgondolkodom persze csak érzelmi síkon hogy mi lenne ha... Először is nagy röhögés:) Nem zavar különösebben hogy ki mit gondol, de érdekes lenne ha egyszer például görkorival suhannék be egy zenekari próbára:) Ami persze nem elképzelhetetlen. A társulati ülésen is megemlítettem hogy nekem a súlyommal az égegyadta világon semmi problémám nincs - csak a magasságommal. Ma is jó cseresznyeérlelő meleg volt, leszedtük a túlérett gyümölcsöt, ezután még érhet a húsz literes vödrökben, vagy vedrekben. Örök dilemma, mert ugye van a pezsgős veder, és a sz....s vödör. Eredetileg vizes vödörről szól a történet, de úgy nem "trendy" :) Meg egyébként is. Szóval érhet még pár napot, s amikor már eléggé átalakul, akkor megy a főző emberhez, aki a mennyiséget sűríti, így cca. 100 literből csinál hét-nyolc litert, ami viszont már legális tudatmódosításhoz is használható, szép áttetsző, nem is bolti párlat, 38 fok láznak elmegy, de háziszőttesnek nem. A csapat ötvenéves évfordulójára szeretnék majd beáldozni belőle, persze csak ha lement a protokoll. Egyébként súlyos gondokat okozhat ha nem figyelünk oda. Ma reggel sikerült végre utolérnem a sárvári zenekar elnökét, kértem tőle felvilágosítást hogyan sikerült a verseny, meg is kaptam a nagyszerű híreket, majd még utána olvasok, a lényeg, hogy a pécsi Vasutaszenekar ismét nyert. Biztosan elfogult vagyok velük szemben, de nem bánom. Nagyon örülök a győzelmüknek. Ennél jobban csak akkor örülnék, ha részese lehettem volna a produkciónak, a közönség közt. Merem remélni hogy nem csuklottak játszás közben, nem venném a lelkemre. Próbáltam is elterelni a figyelmemet arról, hogy a zenekarok izzadtak tegnap egész nap. Most este pedig egy történetet olvastam SPF blogjában, közzéteszem én is, talán olvassa olyan ember is a történetet, akinek tetszik. Nekem tetszik. Azért is másolom be ide. Lehet rajta egy kicsit gondolkodni. A fiú rendszeresen járt az edzésekre. Mindig ott volt, harcolt, küzdött, de nem került be a csapatba. Alázatos volt, nem szólt, a következő edzése is ment, dolgozott. Minden edzés és mérközés után odament a pálya szélén álló apjához, váltottak pár szót, majd elmentek. Egyik nap odament a fiú az edzőhöz és azt mondta, hogy ma játszani szeretne. Nagyon fontos lenne. Az edző nem értette, de beállította. Ő volt a legjobb, a csapat nyert, a fiú boldog volt. A meccs után odament hozzá az edző, és megkérdezte, hogy miért volt olyan fontos a mai játék? A fiú azt mondta, hogy tegnap meghalt az apukája, és ez volt az első meccs, amit láthatott, mert vak volt... Köszönöm a türelmet. 21:51

zsizsik

Szombat lévén, nem húzom nagyon az időt. Csütörtökön remek koncert volt este az Olvasóban, közönség is akadt, kb 250-300 fő volt aki vette magának a fáradtságot s meccs helyett eljött a koncertre. Kár lett volna kihagyni, nagyszerűen muzsikáltak! Tegnap délelőtt mi is játszottunk csődítőt az Olvasó előtt, árnyékban volt a csapat, nem nagyon izzadtunk. Műsorilag sem, pedig egy szárnykürtössel kevesebben voltunk mint általában, őt hamarosan felmetszik hasilag. Találkoztam vele, azt mondta, kezd a majomhoz hasonlítani. Szinte csak banánt és keserűcsokit eszik. Nincs étvágya, amit cseppet sem csodálok. Délután volt társulati ülés eszem-iszom dínom-dánom, aminek az utórezgései még tartanak, úgy érzem kettő fejem van, de a nagyobbik belül. Volt háziszőttes is, sör hegyek is, bevizsgáltuk erősen olyannyira, hogy a célját elérte. Kutyaharapás szőrivel, szokták mondani, de nálam még egyszer sem vált be. Helyette a citromos hideg szódát iszom, étvágyam van, nagy baj nincs:) Gyenge sok hagymás pirított csirkemáj illatok jönnek a konyhából, reggel a tesóm hozta a frissen sült kakaós csigát, a kelt tésztából készültet - hajnali ötkor már dagasztotta a tésztát. Ja, igen. Még szerdán megalkottam életem első önálló rétesét, meg lehetett enni, de legközelebb jobban fog sikerülni. A csigára visszatérve. Pár évvel ezelőtt mikor vendég zenészként az egri csapattal volt szerencsém végigmuzsikálni Digne (dinnye:) ) városában az 50. levendula ünnepet, akkor mondta kollégám, hogy ne menjünk vacsorázni, mert zsizsikfőzeléket adnak. Ami pedig a tengeri herkentyűs rizst takarta. Azért csak megkóstoltuk a hozzá kapott borral együtt, de egyik sem ízlett - maradtunk a sós fehér szalonnánál, és az egri veresnél. Köszönöm a türelmet. 11:56

A kutya meg a szántás

Az évek hosszú sora óta halogatott munkát elkezdtük a kertben. Nem véletlenül halogattuk, s biztosan nem véletlenül vitték a rabokat időnként kőfejtőkbe. A házgyári panelből épült kerti ház ablaknyílását kellett egy 80x20x20 cm-es darabbal bővíteni hogy a kicserélendő és meglévő új ablakot ne kelljen átszabni. Nem tudom melyik a kellemetlenebb, azt most már tudom, hogy betont vésni nagyon rossz. Legalábbis ilyen módszerrel ahogyan mi csináltuk. Útkészítésnél lehet látni a "pöfögtető gépet" ami elég hangos, s ami töri a betont, azzal a vas (vagy acél) tüskével dolgoztunk, ám manuálisan. Tehát fogja az ember a bal kezébe ezt a közel négy kilós tüskét, ráilleszti a beton kiválasztott helyére, és jól megfontolt apró, ám annál erőteljesebb kalapács ütésekkel megpróbálja először repeszteni, majd a helyéből kiütni az éppen útban lévő darabot. Mindezt délelőtt 11:00 óra magasságában, amikor már elég jó idő van, annak ellenére, hogy mindezt bentről, a szobából csinálja. Az első tíz perc után már jönnek a szentek lefelé az égből amikor nem látszik az izzadás eredménye, csak szikrázik mind a beton, mind a tüske, vagy a három és feles kalapács. Unalom a tett halála, csak ráveszi magát az ember hogy ha már eddig eljutott, ne hagyja abba. A fagyasztóládából előkerül a vizespalack, leül az ember, mélázva nézi az éppen hogy elkezdett munkát és átkozódik csendesen. Erőt vesz magán, s folytatja ezt a semmihez sem hasonlítható nyers erőt kívánó tevékenységet. Három óra múlva amikor a ruhából is folyik az izzadtság, kezd olyan szagom lenni mint egy oroszlánnak, végre elkészül az a bizonyos "lik" . Sikerült megcsinálni! Most már csak annyi van hátra, hogy az ablakot is sikeresen a helyére tegyük egy olyan alkalommal, amikor rá tudjuk szánni az egész napot. S hogy ne feledjem annyira könnyen, délutánra már előjött a fájdalom, ami akkor szokott elővenni ha megerőltetem magam. Mindkét karom csuklótól vállig merő fájdalom ami idővel elmúlik, de jelenleg igencsak kellemetlen. Kellemetlen, mert a természet megkívánja hogy a salakanyag távozzon a szervezetből, s hogy is mondjam csak . . . mozgáskorlátozottnak érzem magam mikor a wcpapír gurigáról eszembe jut a mozdulatsor, amivel befejezem a "dolgom". Köszönöm a türelmet. 21:30

művészet kipipálva

Ma délelőtt ebben a remek időben megcsaptuk az első művészet kipipáló rendezvényt. Egyszerűbben fogalmazva az idei első térzenénk volt (május elsejei megmozdulást nem számítva) a Kohász Hotel előtt a placcon. Sehol egy fa, sehol árnyék. A zenekar a szép új ruhájában, de még a zakós változatban érkezett a tetthelyre. Kezdés előtt másfél órával már megnéztem a helyszínt, székek kottaállványok a helyükön, köszönhető a zenekar elnök-titkár-vezérigazgató-mindenes-szolgálatvezető-menedzser-logisztikusának. Tegnap vele együtt néztük meg a helyszínt, pontban 10:00 órakor, s rájöttünk, hogy az időpontot rosszul választottuk meg. 10:00-kor már erősen süt a nap, mire végzünk lesz fél dél, s akkor már az uvb (vagy uwb) sugarak is dolgoznak. Már mindegy. Erre az időpontra többet nem teszünk kezdést, vagy ha igen, nem a tűző napon. A zakók a székeken kötöttek ki, s fehér ingben fújt a csapat. Egyedül rajtam volt zakó (kigombolt állapotban) de szerintem a többiek jobban izzadtak mint én. Az első hat szám után cigaretta és sör szünet következett, majd játszottunk még egy kicsit - magunknak. Merthogy a közönség nem akarta szétfeszíteni a környező teret és utcákat. Gond egy szál se, ha csak az nem, hogy az egyik darab végét nem vártam meg s leintettem a zenekart. De nem subdomináns helyen, arra azért vigyázok:) Azt sem mondhatom hogy kíváncsi voltam, teljesen biztos voltam abban hogy beszegik a végét a leintésre. Nem úgy sikerült. A kissé felháborodott kérdésre: "ez mi volt?" csak annyi volt a válasz részemről: "leintettem, ennyi". Pénteken majd jobban figyelnek - vagy sem. Mivel mindenkinek elég melege volt - ami nem is csoda - , beígértem a csapatnak egy azbeszt otthonkát, esetleg fekete racka juh bundájából készült subát - szőrével befelé - hasonló esetekre. Nem nagyon nevettek rajta, amit meg tudok érteni. De azon talán érdemes lenne elgondolkodni ha már ilyen közel van a szlovák határ (közúton 14 km), hogy beszerezzünk a csapatnak szalmából készült úgynevezett "tót" kalapot. Ami nem csak arra jó, hogy a jövő heti eszem-iszommal egybekötött társulati ülésen a legális tudatmódosító szerek élvezete közben eléggé el nem ítélhető módon ráül - természetesen nem a sajátjára, hanem a szólamtárséra, hanem arra is jó hogy napszúrás ellen védje azt a szép okos fejünket :) A héten egyébként megérkeztek a nyári viselet hozzávalói, de még a szabónál vannak, a különböző "kütyüket" rá kell illeszteni, s még nem végzett vele. Ha minden jól megy, akkor pénteken délelőtt már nem a zakós változatban vidámítjuk a tak.szöv. megalakulásának 50. évfordulójára általuk megrendelt - ám eddig még ki nem fizetett - csődítő zenét, hanem az ingblúzban. Úgy legyen. S ez aznap van délelőtt, amikor délután lesz az "ereszdelahajamat" társulati ülés. Ez minden évben eléri a célját, 73 tagú a társulat, ebből cca. 30 fő a zenekar, plusz a családtagok és a slepp:) Nekem ez lesz az első ilyen megmozdulás itthon, de úgy mondták a kedves kollégák, hogy jól szokott sikerülni - úgy legyen. Köszönöm a türelmet.

cseresznye

Cseresznye szezon van, azért vagyok ritkásan:) Ma is 19 üveg cseresznye befőtt készült, ezzel együtt már 38-ra szaporodott azon üvegek száma, amiből majd az elkövetkező időszakban kiszorítjuk a levegőt. De! Még nincs vége. Még két fonott kosár cseresznye van itthon amit délelőtt szedtünk. A szedésbe besegítettek a kétlábú aratók is, gondolok itt a vetési varjú madárra, és a szinté sötét színű, avagy nem kaukázusi fehér embertípusra, akik csak az aratást ismerik. Még elmostam, lefertőtlenítettem 24 üveget, s ezeket még a mai nap folyamán jó lenne megtölteni. Milyen jó hogy nem szeretem a focit - sem. Köszönöm a türelmet. 20:35

kolduló barát

Tegnap bevégeztük a nyári térzenék előtti utolsó próbát, részemről nem teljesen megnyugtató módon. Már csak azért sem, mert a zenekari ruhákhoz nem érkezett meg a mai napig a nyári változat. Igaz a téli sem medvebőrből készült, de zakó nélkül csak kellemesebb. Nem sima fehér ingre gondolok, mert mint már írtam, a tagság a lyányokon kívül "sűrű" ember hogy szépen fogalmazzak:) Az igaz hogy térzene alkalmakkor nem szoktunk járkálni, ám a veszélyessége így is meg van a nadrágba gyűrt fehér ingnek. A látványra gondolok. Megoldjuk valahogy. Egy biztos, én biztos nem vagyok hajlandó tornázni begyűrt ingben. Ezért ugyanúgy meg kell sürgetni a készítőket, szállítókat hogy ideérjen ha kicsit megkésve is a rövidujjú ingblúz. A zenekar elnök-titkár-vezérigazgató-mindenes-szolgálatvezető-menedzser-logisztikusa ma a megyeszékhelyre ment, felvette a kolduló barátok ruháját - hogy hamut hint a fejére vagy sem, azt nem tudom - , esetleges anyagi hozzájárulás szerzése céljából. Nem irígylem egy szálat sem. Ha szükség lesz rám, majd szól. Mondtam neki hogy botot vigyen magával minden esetre. Ma reggel pedig kitört a nyári szünet. Tesóm ikreivel a nyáron sok mindent tervezünk, a kert némi felújításra szorul, de nem részletezem, majd a történések sorrendjében megírom ezt is mint a többit. Ma délután a cseresznyefát megszabadítjuk egy kis súlytól, holnap más a tennivaló. Anyu holnap megy a kórházba, tegnap este már mondta hogy semmi kedve, na de azok sem örömmel mennek oda, akik ott dolgoznak - tisztelet a kivételnek. El kell menni, a doki is azt mondta. Régóta halogatja, nincs mese. Segíteni fognak rajta, ők a csúnya szóval szakemberek. Ha meg lehetne itthon oldani, már megoldottuk volna, de nem értünk a gyógyításhoz. Szép időt, jó egészséget kívánok, az esetlegesen érettségiző(k)nek pedig sok szerencsét. Köszönöm a türelmet. 09:20

tűzvarázs

Szombat estéhez hűen, rövid jegyzés lesz. Délután 16:00-kor elkezdődött az Istenek alkonya közvetítése a Müpa-ból, most a harmadik felvonás zajlik, a Tűzvarázsnak már vége. Befejeztem én is a töltőtoll hegyének koptatását, készen van a holnapi próbára az egyik régi - "új" anyag, az pedig nem más mint Parizek Vencel: Nádasdi emlék indulója 1926-ból. Köszönöm a türelmet. 22:02

Kelet zenéje

Annak ellenére, amit a május 8-i bejegyzésben írtam, Churchill pár megközelítése az életről még mindig szimpatikus - nekem. Ezek közé tartozik a "no sport" . Nem vagyok rá büszke, de nem nagyon tudnak lázba hozni a különböző sportesemények, sőt a focit kifejezetten nem kedvelem. Ez a mostani EB kapcsán jutott eszembe, mert ugye nem olyan sokára kezdődnek az olimpiai játékok. A helyszín kapcsán jutott az eszembe, hogy miért hallunk olyan keveset a kínai muzsikáról. Nem emlékszem rá, hogy valaha is hallottam pl. a mai közvetítést megelőzően a Kínai Filharmonikus zenekarról. Pedig - majdnem - minden országnak van "rendes" szimfonikus zenekara. Természetesen az ember a tanulmányai ideje alatt hall ezt-azt a kínai zenéről, de én nem Kárpáti tanár úr "Kelet zenéje" című könyvében olvashatóakra gondolok, hanem a napi szinten működő muzsikálásról. Valószínű hogy egy hagyományőrző eredeti kínai operát nem tudnék végighallgatni egy ülésre a maga időnkénti 12 - 15 órás hosszúságával. Az is lehet, hogy az ott élőknek simán menne a "Ring" végigfülelése, s a végén megkérdeznék: csak ennyi ideig tart? :) Persze, más világ, mások az értékrendek sok mindenben, a nagy többség nem kapkodó idegbolond (mint nálunk sem mindenki), de azt gondolom, az alapvető emberi értékek ott is számítanak. Mint ahogy számítani kellene itthon is. De attól is szép a világ hogy nem vagyunk egyformák - hozzá szoktam tenni, hogy szerencsére. Kár lett volna kihagyni a mai közvetítést, jó hallgatni. Szívesen meghallgatnék pár húzósabb darabot is, egy kis R. Strauss-t, Mahler-t, urambocsá' Sztravinszkij-t, de nem vagyok telhetetlen. Alkalomadtán biztosan nem fogom kihagyni. Köszönöm a türelmet. 20:48

Gőte

Az idei - eddig - legmelegebb nap volt ma, még tart egy pár órát. Nem tudom mennyi celsiust mutattak a mércék, érezni viszont még nem éreztem ekkora meleget. Hajnalok hajnalán irány a kert, nem nagyon volt mozgolódás, a kedves nagyhangú szomszéd - Gőte a beceneve:) - sem volt kinnt, biztos elfogyott tegnap a sör... Mi azért a cseresznye-meggy nevű fát megszedtük, amit elértünk, plusz a 40 kilós létrával is sikerült bírkózni egy jót. Kilenc órára befejeztük a szedést, három fonott kosár, kettő vödör, de az egyik vödör már a hosszú szárú cseresznyével volt majdnem tele. Holnap folyt.köv. a cseresznyével. Van mit csinálni, van mit szedni. Bepótoljuk a tavalyi fagy miatt elmaradt munkákat. Amilyen áldott jó szívem van, azért még délelőtt vittem a zenesuliba egy kis kóstolót:) Végül is az iskola "mindent tudó" (nem az izgatónőre gondolok) titkárnője nem tehet arról hogy ilyen főnökasszonya van. Ma viszont este nekidőlök egy régi "új" indulónak, ám ezt már nem géppel pötyögöm, arra nincs idő. Tegnap találtam a volt karmester Gazsik Gyuri hagyatékában, csak kicsit kell rajta pofozni hogy akkor is megszólaljon ha mi játsszuk. Még vasárnap van egy próbánk és kezdődik a nyári térzenés program. Köszönöm a türelmet. 17:16

ius murmurandi

Akkora fekete pontot kapott ma tőlem az Alapfokúművészetoktatási-iskola/zeneiskola igazgatónője, hogy még egyszer kellene születnie hogy eszembe jusson a neve mellől törölni... Egyszerűen nem értem. Vagyis igen, csak hihetetlen mennyire nem érdeklik bizonyos dolgok. Dehát a hála sosem volt népszerű a politikusoknál sem, miért éppen nála legyen az?! Ott kezdődik a történet, hogy pénteken a fellépés előtt beszélgettünk zenekari tagok az épület előtt. Kilibben az épületből, s olyan felháborodottan, mint akinek nem jutott barnaszén, odaszól nekem: Ha nem viszi el valaki Gazsikgyuri által a zeneiskolában hagyott cuccot, kiviteti a szemétbe. Hányszor kell neki üzenni hogy megmozduljon valaki??? Na, először is, ne üzengessen, hanem szóljon nekem. Kettő: hétfőn 10:00-re ott vagyok és megszabadítom tőle. Tegnap úgy alakult hogy nem tudtam menni, de telefonáltam hogy csak ma aktuális. A titkárnő közölte, hogy egyébként sem lesz senki az iskolában, ő pl csak egy iratért szaladt vissza mikor telefonáltam. Gyanús volt, hogy pénteken rávágta hogy jó lesz a hétfői időpont. De biztos megint csak ürügyet keresek hogy kikezdjem. Kezdjen ki vele a harapós ló, az kezdjen ki vele. Ezen az sem változtat, hogy majd' 40 éve ismerem, együtt jártunk zeneiskolába. Gazsik Gyuri pedig csak azért hagyta ott pár éve a cuccait a zeneiskolában, merthogy sajnálatos módon - aránylag fiatalon - elhunyt. Ma elhoztam a "hagyatékát". A családja nem jelentkezett érte, ezt a részét nem részletezem. Szerintem az "izgatónő" bele sem nézett mit akart az enyészetre bízni, vagy ha igen, annál rosszabb. Az is igaz, hogy nem szívelheti a fúvószenekart (sem), na de ez kölcsönös. Azért köszönni köszönök neki - még ha ő időnként el is felejt legalább bólintani - , sőt a zenekar érdekében az ördöggel is hajlandó vagyok cimborálni, de kezd tele lenni vele a hócipőm. Gazsik Gyuri míg az akkor éppen művház zenekarnak nevezett fúvószenekart vezette, szinte az összes fellépésről, fesztiválról, vendégszereplésekről, díjakról a fellelhető kiadványokat mind összegyüjtötte. Nincs rendszerezve, de ma pár óra alatt csak átlapoztam, s szenzációs dolgokat találtam. A zenekar - idáig ismeretlen -, valószínű első fényképét 1898-ból(!), Gerschwin: Rhapsody in Blue 1927-es párizsi kiadása, Verdi: Rigoletto az egész opera zongorakivonata 1955-ös Moszkvai kiadás, a zenekar 1925-ös fényképe, de nem sorolom. Ha már nem sikerült az igazgatónőnek annyit tanulni a konziban, és a főiskolán hogy valamennyire becsülje a fúvósokat, legalább a látszat kedvéért sűrű elfoglaltságából szánhatott volna annyi időt egy volt kolléga anyagának átnézésére, hogy ami a zeneiskolával összefügg nyomtatott, írott anyag, fénykép, hogy azt megmenekíti. De nem. Ettől függetlenül -és annak ellenére hogy nincs diplomám, "csak" egy bakakonzi végzettségem - , ha megéri a zeneiskola a 60. évfordulót - ami öt év múlva esedékes - , szívesen kölcsönadom ezeket az ereklyéket. Egy pár darabja a hagyatéknak pedig részét fogja képezni a zenekar szeptember 13-i megmozdulása alkalmából rendezett kiállításnak. Erősen gondolkodom rajta hogy a felirat valami hasonló legyen: X.Y. megbecsülése által a szemétbe kívánt zenekari ereklyék. Köszönöm a türelmet. 17:02

beütés

Pár nap kihagyás után ismét itt. Pénteken megcsaptuk a Lengyel műsort. Volt egy kis kapkodás, valahol meg is értem őket, de... Hihetetlen módon a közönségszervezés nem megy. Már írtam itt hogy milyen módon Nem foglalkoznak vele, ismét sikerült nem megtölteni a színháztermet. Igaz hogy Bódilajos és Lagziguszti nem léptek fel, de a fene vigye el, az nem közönségszervezés hogy megjelenik plakáton: pénteken 17:00 órakor Lengyel-Magyar ünnepi est az Olvasó színpadán. Ez annyira kevés mint kempingsajtban a sátorvas. Kikukucskáltam kezdés előtt a színpadi függöny mögül mikor még égnek a lámpák. A résztvevőkön, a szervezőkön kívül csak pár ember abban a gyönyörű teremben. Jajj. Ismét bemutattuk mennyire tudunk szervezni. A két Himnusz elhangzása után belibbent az egyik szervező, és mondja, hogy csak a fele műsort játsszuk el, mert kevesen vagyunk. Na ne vicceljünk, és ne most. Bennt ül a zenekar a színpadon, elöl mondják a szöveget, köszöntik a megjelent "előkelőségeket" a vendégeket, majd hallgassuk meg a zenekar műsorát. Hat számmal készült a csapat, ebből kettő az utolsó pillanatban készült el, egy próbánk volt, ami ugye kissé aggályos, de jobban figyel a csapat:) Meg is jegyezte az egyik "művelődéssel" foglalkozó, hogy nagyon meg akarjuk nyerni a lengyeleket, azért játszunk ilyet. Felhomályosítottam hogy bármelyik nemzet zenéjéből szívesen hangszereltem volna az alkalomra illőt, már csak azért is, hogy halljanak legalább ismerős darabot. Szerencsém is volt hogy a kórus vezető adott kottákat amiket tavaly ősszel énekeltek kinnt, így nem a kakukkos - nótát kellett fújnunk, ami már annyira a könyökén jön ki mindenkinek mint ha a SZU utódállamaiból érkezőknek játsszák az örmény származású szerző Kardtánc-át. Nem mintha nem lenne remek a Kard-tánc. De mennyi minden van amit lehet ha nem helyette, de mellette játszani. "Biztosan menni akarunk L.o.-ba!" Ha meghívnak, megoldjuk, de nem ez a menete, s neki ezt pontosan illene tudni. Szóval ott tartottam, hogy játsszunk kevesebbet, ne játszunk csak 2 (kettő!) számot a tervezett hatból. Na, ne vicceljünk. Legalább a felét. S mivel nem tudták hogy melyik felét, minden szám előtt bemondtam a zenekarnak hogy mi következik. Lejátszottunk hármat, tapsol a közönség, a függönyhúzó csak arra vár hogy intsek neki s behúzza a függönyt, észre sem vettem:) Mint ahogy direkt nem néztem arra felé, ahol két kézzel integet a szervező hogy hagyjuk abba. No még egyet. Így sikerült az aránylag hosszú negyedik számot is elsütni. Nem fognak lesöpörni bennünket, nem fogják a függönyt összehúzni míg játszunk, a többit meg majd csak elviselem. Csak jól kössék fel a felkötnivalót. Az is igaz, hogy a csapat nem tud elvonulni csendben a színpadról - ez viszont a mi hibánk. Még párszor biztosan el kell mondani, hogy nem kondások vagyunk, figyeljünk már kicsit arra hogy míg a helyünkre érjünk, addig legalább csendben legyünk. Ez nem jött össze. Olyannyira nem, hogy a színházterem ajtaja nyitva volt, suhanunk el mellette, s mikor történhet olyan hogy a kisdobos elejti a hangszerét ha nem ott... Meg is dícsértem már a próbateremben: Dani, neked volt a legnagyobb sikered! :) Ma viszont meglepett bennünket, gondolom nem csak engem, hogy a Nemetz András - féle beütést ahhoz képest hogy pénteken mutatták meg neki, jól eljátszotta. Pár helyen nem oda ütötte a hangsúlyokat, de nem lesz vele semmi gond, hiszem még csak 12 éves lesz! De nagy focirajongó, és rúgja is a lasztit. Tőlem megkérdezte még pénteken a szereplés után hogy szeretem-e a focit, de közöltem vele, hogy csak rám kell nézni s kiderül hogy nem vagyok sportbarát. Ő arra gondolt hogy nézni nézem vagfy sem. Nem nézem, nem művelem, és nem is fogom. Köszönöm a türelmet. 17:01

internet

Ma megint (vagy inkább ismét) fülig ér(t) a szám:) A múlt hónapban beszerzett mobil internet beüzemelésre került gyerekkori osztálytárs jóvoltából. Tegnap előtt voltam nála festékpatront venni, megbeszéltük hogy ha lesz kedvem szétszedni a gépet beviszem neki, s egy perc alatt beüzemeli, merthogy csak össze kell dugni az összevalókat. Nemhiába vagyok műszaki analfabéta, nekem még ez sem sikerült. A lényeg persze azon van hogy működik, s már most az elején kétszer olyan sebességgel jön az áldás, mint a helyi szolgáltató kábelén. Olyan kárörvendő mosollyal szedtem szét az eddigi net-kapcsolatot, mint a klasszikus Ludas Matyi rajzfilmben "róka mája, tyúk epéje, itt van megjött Biri néne" . Csak azért, hogy ne legyen teljes az öröm a gépekkel kapcsolatban, most a multifunkci gyengélkedik. Beolvas, fénymásol, csak éppen a gépről való nyomtatást nem akarja. Tegnap fel is túrtam kettő szekrényt a telepítő lemezért, de olyannyira sikerült rendet raknom a múltkor, hogy nem találtam meg csak az ékes holland-svéd-szlovák nyelvűt. Azzal pedig csak addig tudok elmenni mintha nyugat-szuahéli nyelvjárásban mutogatná valaki a kóser vágás rejtelmeit. Na, erről ennyit. Ma ismét voltam a proszekturán, rendbe vágtam a holnap terítékre kerülő kottákat. Nem volt senki aki megzavart volna a munkában, egyedül a portás kislánynak nem volt beszélgető partnere miközben ő a holnapi dekorációt vágta hűvös halomba. Függönyök behúzva, ablakok kinyitva, mjuzik beüzemelve, kb másfél óra alatt végeztem. Ha minden zenész magának rakná össze a kottáját, az fejenként öt perc még ha telefonos segítséget kér, akkor is. Át is fogok rá térni. Nem a telefonos segítségre. Mindenki úgy rakja össze a kottát ahogy neki tetszik, csak egymás után kerüljenek a mappába, ne az előadáson kelljen keresgetni. Ha keresgetni kell, az rosszul is sikerülhet, merthogy mindenki arra vár hogy elkészüljön. Na, erre jön a sietség, s aki siet, annak - Murphy szerint is - biztos szétesik a mappája, s ahány kotta, annyifelé repül. Látványosnak látványos, szó sincs róla. Főleg ha az ékes magyar nyelv valamelyik sokszor s sokak által idézett klasszikusát félhangosan fogai közt szűrve meghallja a közönség. Az "Olvasó" színpada azért is jó mert a közönség és a színpad közt ott van a zenekari árok - üresen. Még jó hogy nem töltik fel vízzel mint a vár árkokat:) Köszönöm a türelmet. 17:23

rövid:)

A legrövidebb bejegyzés következik: www.ozdolvaso.hu Köszönöm a türelmet. 21:38

Gyűrűk ura

Majdnem egy hét múlva Medárd napja, remélem jó sok eső lesz, gyalázatosan kevés a nedvességtartalma a földnek. Ma délután a félcolos csővel adagoltam a cseresznye-meggy fának utánpótlást - 600 liter vizet úgy beszívott a föld, hogy a fa törzsétől egy méterre még csak nedves sem volt. Jó helyre ment ezek szerint, nem szökött el. Persze az már csak akkor jutott eszembe mikor hazaértem, hogy fel kellett volna turbózni az öntözővizet egy kis táppal... Reggel kezdtem a proszekturán, sikerült megbeszélni a pénteki koncertet, nekünk nem kell mikrofon csak 30 db szék s egy műsorközlő. A műsort leadtam, a hölgy nézett ki a fejéből - én ártatlanul néztem, kérdem mi a baj? Azt mondja, az nagy könnyebbség lenne neki(k), ha megírnám a műsorközlő szövegét. Üsse kavics. Még mindig jobb ha rendesen, s fonetikusan is mellé biggyesztem a szerző(k) nevét s a címeket, mintha elbaltázza merő jóindulatból. Mert volt olyan anno mikor még szolnokiában múlattam az időt, hogy a konferansz saját meggyőződésével olyat mondott hogy azt hittem a székről lefordulok. S ez a következő volt: játszottuk Johan de Meij: A Gyűrűk ura öt tételes szvitjének első tételét, aminek címe Gandalf. A felvezetés a közönségnek a következőként sikerült: Következik J.de Meij: Gyűrűk ura-ból Gandalf, AZAZ A VARÁZSLÓ. Tehát a hölgy szerint Gandalf=Varázsló(?!) Persze Gandalf a varázsló, de nem azaz, hanem de... De mi nem fogunk így járni, ha tud olvasni az itteni műsorközlő. Meglehet még őt is meg kell hallgatnom, hogy is mint mondja a leírtakat. Köszönöm a türelmet. 21:41