zsilip

Ma Árpád napja vagyon. Isten éltesse az Árpád nevű embereket. Elsősorban a kis gombszemű volt köztársasági elnök urat, s nem másodsorban G. Árpád pécsi illetőségű nagyszerű vadászkürtös kollégát-barátot. Sok alkalmam nem volt vele együtt muzsikálni, de jó zenész ember! Pötyögtetem a kottákat, semmi különös nem történik. Ma este koncert az "Olvasó"-ban, de kihagyom. Nem hiszem hogy a Calcutta trió dobna a hangulatomon, bár ha meg sem hallgatom őket, hogyan mondhatok véleményt. A proszekturára nem jutottam el, a nélkül is van írnivaló bőven. Talán holnap. Meg kell keresnem egy kottát, amit az elnökvezérigazgatómindenestitkár-menedzserlogisztikus szerint hazahoztam, ám nem találom. Elképzelhető hogy nálam van, bár kétlem. Feltúrtam az elmúlt félév összes anyagát s nincs közte. Egy B4-es sok lapos kotta nem tűnhet el olyan könnyen mint egy L5-ös boríték. Szerintem bennt hagytam valamelyik kottás szekrényben. Két lehetőség van. Az egyik hogy kinyitom az első szekrényt ami a legközelebb van az ajtóhoz, és rögtön meglelem. A másik, hogy feltúrom azt a kilenc darab ruhás szekrény nagyságú kotta tároló szekrényt, s a legutolsó polcon lesz. Már mindegy, meg kell találnom ha még május elsején el akarjuk dudálni, mert csak partitura van belőle, s - mint a többi nótába - , ebbe is bele kell nyúlni. Délutáni szunyókálás elmaradt, most nincs rá idő. Majd ha lesz, bepótolom. Nagyon jó szolgálatot tesz a "karácsonyi tea" fantázia nevű fekete teakeverék, kellemes ízre, illatra, s nem lehet tőle aludni:) Van benne egy kis szegfűszeg, fahéj, narancshéj, olyan jó mézeskalács illata van, hogy a forralt borról ne is beszéljek. Ám ebben nincs erős paprika, amit általában a forralt borba szoktak tenni elvetemült népek... Az erős paprikát szeretném fogyasztani, de sajnos egy dolog megakadályoz benne. Nagyon tudok tőle szaladni - mert muszáj. Na mármost, nem elég hogy másnap - feltéve, ha elég jó a mennyiség ami bekerül a szervezetbe - fejfájással kínlódik az ember, még azon is fájhat a feje hogy időben odaérjen ahová a király is gyalog jár. Tegnap hugom kimosta fiai iskola táskáját - nagyon jól sikerült. Csak az egyikben benne maradt az ellenőrző könyvecske. Szépen megszáradt estére, azért kicsit viseltesnek tűnik. Rögtön eszembe jutott egy történet, amit ide is firkálok. Ez a történet is akkor történt mikor még a Killián-zenekar tagja voltam. Nem annyira erősek kedvéért, ez a Szolnoki katonazenekar. Volt egy testvérpár tagja a zenekarnak, nagyon szerettek pecázni is. Történt egy alkalommal mikor kimentek egy príma helyre lógatni, hogy egy esetleges horgász ellenőrzés ne találjon náluk semmit, az összes igazolványukat beletették egy táskába, azt pedig leemelvén a zsilipzáró tetőt, betették egy (akkor még) száraz helyrte. Ott a kutya sem fogja keresni. Telt múlt az idő, el is fáradtak. Hogy szerencsével jártak halfogásilag vagy sem, azt már nem tudom. Ám a foglalkozás elérte a célját. Hazafelé bandukolva kinyitották a zsilipzáró tetőt hogy magukhoz vegyék az iratokat. Ám ekkor nem kis meglepetés érte őket. Míg ők lógatták a csalit, valaki(k) megnyitották a zsilipet, így az összes irat víz alá került. Szépen sz....á is ázott. Ezek után nem tudom hogyan magyarázták ki magukat a rendőrségen, de biztosan beleizzadtak. Köszönöm a türelmet. 17:25

Rudyard Kipling

Ha... Ha nem veszted fejed, mikor zavar van, s fejvesztve téged gáncsol vak, süket, ha kétkednek benned, s bízol magadban, de érted az ő kétkedésüket, ha várni tudsz és várni sose fáradsz, és hazugok közt se hazug a szád, ha gyűlölnek, s gyűlölségtől nem áradsz, s mégsem papolsz, mint bölcs – kegyes galád, ha álmodol – s nem zsarnokod az álmod, gondolkodol – s becsülöd a valót, ha a sikert, kudarcot bátran állod, s úgy nézed őket, mint két rongy csalót, ha elbírod hogy igazad összetörve, maszlag gyanánt használják a gazok, s életműved, mi ott van összetörve, silány anyagból építsék azok ha mind, amit csak nyertél, egy halomban, van merszed egy kártyára tenni föl, s ha vesztesz és elkezded újra, nyomban, nem is beszélsz a veszteség felől, ha paskolod izmod, inad a célhoz és szíved is, mely nem a hajdani, mégis kitartasz, bár mi sem acéloz, csak akaratod int, „kitartani”, ha szólsz a néphez s tisztesség a vérted, királyokkal jársz, s józan az eszed, ha ellenség, de jóbarát se sérthet, s mindenki számol egy kicsit veled, ha a komor perc hatvan pillanatja egy távfutás neked s te futsz vígan, tiéd a föld és minden ami rajta, és – ami több – ember leszel, fiam.

kaki

Szombat este lévén, nem húzom az időt. De mosolyogtató verset olvastam, s a szerző engedélyével szeretném megosztani az esetlegesen ezeket az irományokat olvasókkal. Tehát:

Miért barna?

(Írta 979 verse)

Miért barna mindig a kaki? Ezt árulja már el nekem valaki! Ha pirosat, kéket, zöldet tolok a belembe, (Még ha jól megrágcsálva is nyelem le) Mily' mechanizmus gondos segedelme Kell, hogy bebarnuljon segged eleme? Miért van, hogy mikor e tárgy landol alattam, Mindig ilyen snassz árnyalatban köt ki a fajanszban? Mért nem a szivárvány csíkjainak pazar, Hat féle színében pompázik a szar? S miért nem türkiz, hupi, pepita vagy csíkos? (Persze csak a szilárd, nem pedig a híg fos...) Miért barna hát mindig az a kaki? Ki tudja a választ, nyomban nyomja ki! Ne tartsa magában ismeretanyagát! (Előtte azért törölje ki a valagát...) S ha végül tényleg választ ad valaki, Ígérem, a következő kérdésem már alaki.

Már párszor átolvastam, hamarosan megragad a fejemben - a szöveg!

Köszönet 979-nek hogy igent mondott a közlésre - még annyit tennék hozzá, adatlapomon olvasható kinek a verseit (is) kedvelem. Ha valakinek esetleg kezébe akad Orbán Ottó könyve - A világ teremtése és egyéb badarságok - , s hajlandó rá áldozni egy jelképes összeget, ne fossza meg magát tőle. Kb. 1982-ben jelent meg, sajnos pontos adatokkal nem tudok szolgálni. Ja, igen. Ha véletlenül kettő példányhoz jut hozzá, az egyiket szívesen átveszem:)

Köszönöm a türelmet. 20:07

wow, wow, wow !

Véletlenek pedig nincsenek - vagy mégis? Vagy csak belemagyarázok valamibe olyasmit, amit nem kellene? Nem vagyok számmisztikus sem, így csak véletlen egybeesésről lehet szó. Éjszaka befejeztem Izoldát. Tisztességes s eredeti nevén Isolden's Liebes Tod. 1982-ben már forgattam a fejemben a gondolatot hogy egyszer majd ha felnövök a feladathoz, belepiszkálok. Lehet az is, csak én éreztem úgy decemberben hogy itt az idő, de ehhez hozzásegített az adventi koncerten hallott (most már nagykövet) Pécsi Vasutas Koncertfúvós zenekar minden tagja, nem utolsósorban karmesterük Neumayer Károly. Vagy csak kellett egy ilyen indíttatás? Nem tudom... A véletlen számmisztika szerint pedig ez a 82. bejegyzésem. Még adós vagyok - magammal szemben is - a Tännhauser párizsi változatú nyitányával, azt pedig 1983-ban ígértem meg akkori iskolatársaimnak, amire időnként a mai napig emlékeztetnek, széles mosollyal. S van még a harmadik... Szintén Wagner úrtól. Der Ritt der Walküren aus dem Musik - Drama: "Die Walküre" Fúvós zenészként mindig szerettem átiratokat, hangszereléseket is játszani. Adassék meg nekünk is az az öröm hogy játszhatunk hasonló darabokat mint a "nagyok". Még ha ez a fajta muzsikálás nem is üti némelyek szerint a mércét. Csakhogy a fúvószenekarok - történelmi tény - jobban tudták a vasárnapi térzenéken népszerűsíteni az éppen aktuális slágert, már csak azért is, mert pl. az operába járás ugye régen nem a "tömegigény" miatt volt. Szerintem ma is vannak olyanok akik amiatt járnak az operába, hogy megcsillogtassák legújabb topánkájukat, ne adj'Isten a fülbevalót megcsörrenteni a büfében. Wagnerről pedig utoljára akkor hallottak, amikor Wágner Zsiga a Szabó család című rádiós sorozatban Szabó néninek vitte a szenet... Gondolom, nekik a mai napig a fúvószenekarok egyet jelentenek a "trottyos" zenekarral. Úgy kell nekik! Pedig ha tudnák... Nem vagyunk egyformák - szerencsére. A fejem egy kicsit ki van lúgozva, mert azért közben csinálok még ezt-azt, közeleg a május 1-i fellépés is. Egy próbát át kell adnom a koncertmesternek, kb. akkor robogok majd hazafelé Pécsről. Nem fogom kihagyni a fesztivált, azt pedig hogy félidőben otthagyjam - amire először gondoltam -, nem tartom fair dolognak. "Mindent meggondoltam" - á la Ferencjóska. Remélem jól idéztem:) Száz szónak is egy a vége: ott leszek a fesztiválon! Köszönöm a türelmet. 20:37

Matyi, a Ludas

A várakozással ellentétben a mai napi kottázás eddig elmaradt. Ami persze nem jelenti azt, hogy már nem lesz:) Ma esti koncert: Berkes Kálmán koncertje. Megfülelem. Biztosan lesznek benne szép részek. Ma elmarad a félédes, helyette a hatputtonyos aszú lesz kortyolgatva - édességhez ez dukál. De sem kanna fedő, sem vastag falú fröccsös pohár nincs a családi étkészletben, csak az (általam igazinak vélt) 1,0 dl aszús pohárka, amit nem töltünk csurig. Elkezdődött a koncert. Fellépő vendégek még Kocsis a zongorista, Perényi a gordonkás. István a király után szabadon. Vagy Matyi, a Ludas. Nem folytatom. Köszönöm a türelmet. 19:40

Szeremle - nem elírás!

Átlagos hétköznap, szokásos kottaírás, reggel napsütés, majd szürkület szakadó hóeséssel (10 percig), majd ismét napsütés, jó nagy hideg széllel. Megkeveredtem mint egér az orgonába, rossz buszra szálltam, így kibuszoztam magam, pedig csak kenyeret mentem venni. Közben azért pár db palacsintát megsütöttem - de nem a buszon:) Tegnap este kaptam egy meghívást rég nem látott cimborától. Pünkösd utántól szeptember végéig bármikor mehetek - akkor van jó idő - , a szúnyogokkal viszont nem tud mit kezdeni, sajnos én sem. A helyszín a Gemenci tájvédelmi körzet délkeleti részén van, Szeremle község. Ki a szabadba. Elmondása szerint van vagy 400 birka (eggyel több meg sem kottyan - hehehe), 50 kecske, 20 ló, s egyéb... Meg rengeteg hal(étel). Neki is benőtt már a feje lágya, bort iszik - mint én:) Lesz mit megbeszélnünk, tizenéve nem láttam - bár hallani hallottam felőle, csak nem futottunk össze. Októberig minden hónapra van valami "menet" . Már csak azt kellene kitalálnom, hogy a proszekturán pihengető kottákhoz mikor férek megint úgy hozzá hogy haladjak is... Hogy el ne feledjem: a kertben még nincs készen a metszés sem. Sem a többi tavaszi munka. A zenekart ki kell(ene) vezényelni "külső körletre" :) Mivel "Öcsi" is vagyok, majd úgy teszek mint a Kovács Krisztián által a '70-es években eljátszott Török Sándor tollából származó "gyerek könyv" főszereplője. Elindulok időt keresni. Csilicsala bácsi, a varázsló, meg Kököjszi és Bobojsza, a két jóságos törpe útmutatásával. Időközben csúszik lefelé a második pohár félédes veres, most ezzel édesítem az estét:) A kottaíró programot bezártam, ma olvasásos elalvás várható. Olyan könyv, amit már olvastam párszor, nem kell rajta gondolkodni. Filamér magán nyomozó 12. Kajetán király megbízásából megkeveri Ludócia állóvizét... Köszönöm a türelmet. 21:09

Patás

Ez a délutáni beírás nem nagyon hiányzott, de nem tudtam megállni... Túl vagyok rajta mint a Honderű Kokas Mártonon. Valamennyire kiderült mennyi lesz a héten a munka. Sok. Nem baj, majd segít a cukormentes hogy ébren maradjak. Meg az a kosárnyi félédes csokitojás ami csak arra vár hogy megegye valaki. Mint az átkosban. Rá volt írva a szaloncukor csomagolására: Minőségét megőrzi ünnep után 15 napig. Eddig rendben is van. No de melyik ünnep? Kinek melyik, szabadon választott. Elvégre a "kakóvaj kicsapódása a csokoládé élvezeti értékét nem rontja" - csak külcsínileg borzasztó. Akkor együk csukott szemmel, mint a "Patás" az Isten áldotta kukorica gombócot. Nem azért mert csövesen terem, hanem ha a magamfajta bevág belőle vagy ötvenet, hát úgy van mint a puputeve a sivatagban... Mai kottafej pötyögtetés Budik Ferenc Salgótarjáni tűzoltó indulója 1853-ból. Holnaptól terítékre kerülnek az "amerikás" nóták. Azután pedig majd kiötlök valamit. Még szolnokiában játszottunk egy darabot, a címe szerint: "Szállj te büszke ének" - természetesen kijavítva: szállj te büszke érsek-re... Most kell abbahagynom, már volt politika, valamennyire belekaptam a klérusba is, a harmadikat kihagyom. Jaaaa, míg el nem felejtem: jó zene kedvelőknek egy javaslat. Ha van kedv, idő, látogassanak el a http://mavkoncertfuvosok.lapja.hu - ra. Nem nehéz meglelni a hanganyagot. Köszönöm a türelmet. 20:18

egy kis kitérő

csibesz-saint 2008.03.25. 15:50:01 éljen,éljen,éljen! 2010-ben majd jönnek a már nem is annyira fiatal demokraták, akkor majd minden ingyen lesz, akik külföldre mentek cégükkel együtt hazajönnek s fizetnek mint a kisangyal... ezek után bűnbűnó arccal a mostani kormánypárt tagjai is minden ingó-, s ingatlan vagyonkájukat szétosztják. Aki vasvillát tud fogni, mind az eurót lapátolja be ne penészedjen... egyszerre bármennyi felekezetnek (megbecsült) tagja lehetsz, úgy váltogatod a köpenyt ahogy csak akarod. Kit érdekel már ekkor az ország a maga bajával? Nézzétek a tévében egymásnak ugró "nép"-et, a szófacsarás után ontsuk ki egymás belét, tiporjunk egymás lelki világába - ha marad valamennyi. "szép új világ" - talán más dimenzióban élek, de egyik párt sem akarja a sokszor népre hivatkozott sem a mi boldogulásunkat. Akkor van szükség a népre, ha fizetni kell, és szavazni, lehetőleg rám, hogy én osztogassak. A hatalomba kerülés-megtartás a legfontosabb dolog a világon. A nép le van szarva. Bocsánat a vulgársajtós megnyilatkozásra. Nálam egy mondatnál borult a bili: "...oszt jónapot" Ilyen hozzáállással, a példamutatás jótékony hatásával, ebben az országban bármit meg lehet tenni. A törvény arra vonatkozik, aki betartja, mint ahogy a kresz is. Köszönöm a türelmet.

április 18-20

Lett volna rá egy kocka söröm hogy a Daphnis a Tavaszi áldozat után íródott... Szépen el is vesztettem a létre sem jött fogadást. Azért sírásra nem fakadtam, ám nem esett jól a be-, és felismerés hogy ezt nem tudtam. Illett volna, de most már mindegy. Ezután remélem hogy nem feledem el. A mai nap az áldott locsolkodás napja, majdnem a szokásos menetrend. Eszem-iszom-dínom-dánom, mint (gondolom) mindenütt. Estére 12-en voltunk, úgy mint Családi ünnepekkor mindig. Étvágy is akadt, a fagyi még ezután jön, majd leküzdjük csupán az íze kedvéért nagy duzzogva:) Volt idő egy kis tervezgetésre is. Reggel megtudva hogy megmozdulás lesz a dunán túlon áprilisban, kicsit átrendezi a programot. Ebben pedig az a szép, hogy holnap fogom megtudni mennyi munkával fog ez járni a héten. Az asztal mellé már be van készítve öt darab kétliteres cukormentes pepsi, ettől majd pörgök egy kicsit. S vasárnapra a műsor nagy többségével végezni is szeretnék. Pedig szombatra már egy Miskolcra menés van betervezve, attól nem térhetek el. Tehát marad cca. négy napom. Meglátjuk. Köszönöm a türelmet. 21:14

Halleluja

Valahol azért azt sejteni lehet hogy a mai este az MR3 Bartók rádióban nem Lendvay Kamilló: Tisztességtudó utcalány című művével fog eltelni... Természetesen, a hagyományokat ápolva, Haendel: Messiás oratórium lesz a háttérzaj. Sokszor hallott remekmű, azok közé tartozik amiket nem lehet megunni. Ebben is van "sláger" a Halleluja, ezt a bemutató óta (1742, Dublin) felállva hallgatta végig a "nagyérdemű". Valamilyen okból kifolyólag - "történelmileg így alakult" - nálunk ez a tradíció nem őrződött meg. Most pedig Ravel bácsi gyöngyszemei közül a Daphnis és Chloe hallatszik. Viszont én meg Buris Ferenc Tűzoltó indulóját pötyögtetem a rendszerbe, ez az induló a Messiás és a Daphnis közt íródott 1853-ban. S csak kicsit bosszantó hogy a Daphnis bemutatójának az éve nem jut az eszembe... Szenilisnek pedig azért jó lenni, mert minden nap új dolgok jutnak az ember eszébe:):):) Az is elképzelhető, hogy a túlzott kalóriabevitel agyi fáradtságot okoz. Ezen pedig semmi csodálatra méltó nincs. Azért attól meg lustább vagyok hogy kimenjek az utcára sétálni. Marad a szobamoly feeling, s ha majd eszembe jut a bemutató éve, meg fogom írni - remélhetőleg nem csak bennem motoszkál a kisördög. Jó pár évvel ezelőtt - a szakérettségi idején - volt szerencsém látni a Daphnis fuvola szólamát, de le kellett ülnöm. A meglepetéstől. A fene sem gondolta hogy annyira nehéz, mikor olyan könnyednek hallatszik a 2. szvit eleje, az a "napfelkeltés". Akkor sem tudtam elfújni, azóta pedig meg sem próbáltam. Sovány vigasz, hogy alkalom sem adódott, hacsak úgy nem, hogy az ember akkor is megtanul dolgokat ha nincs rá szüksége. Mint ahogy - ha már szóba került a szakérettségi - a matek érettségin is úgy kezdődött a kettesért való küzdés, hogy ájulás környékezte az embert mikor meglátta a szépen megfogalmazott feladatot, miszerint: Réz gömbbe írt háromszög egyik befogója...., a réz fajsúlya..., és egyéb ilyen megátalkodott szöveg. Azért csak sikerült görbülőre venni a közismereti érettségit. Cseppet sem irígylem a mostanság érettségizőket. Kívánok mindenkinek a holnapi locsolkodáshoz szép időt, az erő (is) legyen veletek - mindkét oldalon. Köszönöm a türelmet. 19:28

cserebogár

Szombat lévén, nem húzom (nagyon) az időt. A töltött káposzta szétcsapatása céljából sikerült egyik kollégánál némi vogkaminőségű vegyest, vagy vegyesminőségű vodkát inni príma szlovák Steiger - szép szlovák szó:) - barnasörrel, így a mádi bor bevizsgálása holnapra halasztódik. A pálinka mennyisége csak annyi volt, amennyibe egy izmos cserebogár sem fulladna bele, kizárólag ízileg lett bevizsgálva:) Háttérzajként Wagner: Trisztán és Izolda, közvetítés a Met-ből. Sajnos az első 20 percről lemaradtam... Trisztán az előbb csapott a húrokba: " ó végzetes varázs..." Milyen jó hogy Brangene megkeverte az italt. Bevizsgálták ők is:) Köszönöm a türelmet. 18:58

böjt

Nagypénteken mi mást lehetne hallgatni mint J.S.Bach: János passió című művét. Ezt közvetíti a rádió. Azért álmodozásaim közt szerepel egy hasonló koncert meghallgatása a drezda-i Miasszonyunk templomban. Abban, amit újra felépítettek a régi tervek alapján, s amit a háborúban lebombáztak, ám míg "tartott" az NDK, addig csak "látványosság" volt az, ami megmaradt belőle. Ha valaki látta a kiégett romokat - azt a pár falmaradványt - , meg tudja becsülni, hogy ez nem volt kis vállalkozás. A megmaradt köveket beépítették az ujjáépült remek műbe, ami fehér(es) színű. Így is lehet emlékeztetni az embereket arra hogy mire is képesek ha megbolondulnak. Bár azt gondolom, hogy a drezdai bombázást józanul találták ki, de ne menjünk bele. Ma kis kiruccanás Mádra, az út elég jó volt ahhoz képest hogy tegnap még a hó esett, a forgalom oda felé elég nagy volt, hazafelé már istenes, így 14:00-re haza is értünk. Hoztunk egy kis Noé találmányt, majd az ünnepek alatt bevizsgáljuk. Sikerült beszerezni egy új permetező kézi készüléket, csak 8,5 liter lé a befogadó képessége s ez nem annyira riasztó. Láttam persze 22 literest is, ránézésre is meglepő, ám nem annyira mulatságos. Főleg annak aki birkózik vele. Holnap még az utolsó beszerzések zöldségileg, az eszem-iszom-dínom-dánom hozzávalói már itthon vannak. A télen kottázott Bruckner: Hostias eszembe jutott tegnap, de nem került eljátszásra. A klérustól nem érkezett felkérés húsvéti szereplésre, így a nagycsütörtökre íródott muzsika marad a szekrényben. Persze ha érkezett volna felkérés - időben - akkor csak meg tudta volna emészteni a csapat. A böjti időszakban egyébként is könnyebb az emésztés. Igaz hogy a böjt a mi családi naptárunkban nem szerepel, de annyi baj legyen. Az egyik szakácskönyvben olvastam egy receptet ami elég riasztónak hangzik, szerintem még a csigaevő népek sem ennék meg olyan nagy vigyorgással, talán csak akkor, amikor a vallatós száraz fehérből több kerül a szervezetbe. A recept neve: böjti halbél leves... Remélem senki étvágyát nem sikerült elvenni. Köszönöm a türelmet 21:25

sündisznócska

Általában május hónapra szokták mondani hogy szeszélyes, de a mai nap bemutatkozott a március is. Az nem annyira gond hogy reggelenként hideg van, csak az a fránya szél ne fújna. A napocska sütött ezerrel, a szobából szemlélődve jónak volt mondható az idő. El is mentem körülkémlelni egy új permetezőt, mert igaz hogy van kettő, de hál'Istennek nem jó egyik sem:) Kiszolgálták az idejüket, ráadásul 18 literes az egyik, húsz a másik. Nem szívesen bírkózom egyikkel sem, igaz lehet bele kevesebbet is tölteni, de ha már egyszer a hátamra veszem, amennyi belefér. Rogyásig... Szóval el is mentem szemlélődni, sütött a nap, sapka marad, hadd süsse a nap azt a szép okos kerek fejemet:) A pénztárnál vettem észre a furcsaságot, mikor érkeztek a vásárlók, kabátjukon pedig vastagon állt a hó... Ugyan honnan jöttek ezek az emberek? Szinte vízszintesen szakadt a hó, tiszta szürkeség minden, a környező hegyeket sem látni - mintha nem is március 20-a lenne. Így aztán gyarapodott a baseball sapka készletem - csak vételeztem egyet - , hajadonfőtt nem sétálok a szakadó hóesésben. Kb jó negyedórát esett, s mire kifizettem a sapkát, már ki is sütött a nap, viszont nem sütött a szemembe:) Ma ismét járt nálam a zenekar vezérigazgatómindenestitkármenedzserlogisztikus-a, elhozta a pályázatot jóváhagyásra. Még jó hogy reggel le kellett adni, sosem voltam valami nagy pályázatíró - visszatartott az a megfogalmazás hogy " a pályázat bonyolítója" . Nekem egészen mást jelent a bonyolítás mint a lebonyolítás, de még annak idején megymagyarták hogy ezt hogyan is kell értelmezni. Ígaz hogy a csapat megkapta az új ruhát, de a költségvetést visszavették cca felére. Ez így azért érdekes, majd megpróbálunk csinálni valamit. Az idén lesz az 50 éves évforduló, nem tavaly, vagy jövőre... Egy ilyen megmozdulást azért illik "nagy durranás"-ként kezelni. Meglátjuk. Erről a jó szeles időről pedig mindig eszembe jut egy nagyon kedves kis gyerekvers. A barátom fia mikor még kicsi volt (15 éve), akkor mondta: Sanyi, diktálok. S én nem csak leírtam, de meg is tanultam, s azóta sem tudom elfelejteni. Tehát: "Tegnap korán esteledett, sündisznócska ágyat vetett. Ágyat vetett az avarba, kicsinyeit betakarta. Fújhat a szél szakadatlan, melegít a puha paplan. Jó meleg a földi fészek, aludjatok kis tüskések." Köszönöm a türelmet. 19:55

cím nélkül

Ma délelőttre hagytuk a húsvéti ünnepre a beszerzéseket, persze ami útba esett eddig, azokat csak nem hagytuk ki. Így mára nem maradt más mint a sonkának nevezett füstölt húsok garmadája s pár apróság. A sonkák összsúlya alig haladja meg a hét kilót, ezzel el leszünk egy darabig. Az a 60 db tyúktojás már csak megszokásból lesz jelen:) Még a kalácsért majd ellépek a boltba, de az lesz a vége. Vasárnap most nem tartunk próbát, hadd menjen mindenki locsolni, ki a belsőt, ki a külcsínt. Lesz majdnem egy hét a józanodásra. Ilyenkor szolnokiában előkerülnek a tavalyi meggy borok, netán régebbiek, s az elég csúnya dolgokat tud okozni - még emlékezni is borzasztó a meggybor hatására, mert a kultúrált borfogyasztást még akkor nem tette a nagy többség a magáévá. Annyi volt, hogy nem keverjük a borokat, kisfröccs után pl nem iszunk nagyot. Ezzel aztán ki is fújt. Ma este egy pohár félédes Noé-találmány bekerül a szervezetbe Tibi bácsi emlékére. Délután kísértük utolsó útjára. Sok embernek fog hiányozni. Tegnap délután kezembe akadt egy 1906-ban kiadott indulógyűjtemény - sajnos csak - egy példánya, egy eufonium könyv. Hihetetlen hangszerösszeállítást olvastam rajta. A felével most elégedett lennék. Nem csak a hangszerekkel, hanem a hangszeren játszókkal. Csak az érdekesség kedvéért: Flöte in Des, Piccolo in Des, Oboe I u. II, Clarinette in As, Es, I.II.III. in B, Fagotti I. u II. Corni (I.II.) III. und IV. in Es, Flügelhorn I.II. in B, Bassflügelhorn in B, Eufonium, Piston in Es, Tromba I. II. in Es oder B, Tromba (III.IV.) V. in Es, Tromba bassa I.II. in B, Basshörner I.II.III. in B, Trobone I.II.III.,Bass I.II., Tambour petit und grand. Ez az összeállítás még szerény számítás szerint is "csak" cca. 60-65 fő. Majd álmodozom róla... Köszönöm a névnapi jókívánságokat s a türelmet. 18:21

alispán

Tegnap délelőtt óta már nem csak okos és szerény vagyok, de meg is szépültem :) 8:40-re mentem a bőr-, és nemibeteg szakrendelésre. Mielőtt valaki vigyorogni kezd, elárulom hogy a szemhéjamon volt egy jóindulatú daganat, azt csípte le a doktornő. Kb 20 másodpercig tartott az egész. Bekenték valami negro illatú macskaszarral az egészet, majd annyit mondott a dr hogy kicsit kellemetlen lesz, s mire kimondta, már kész is voltunk. Gyöhet a nyár ezerrel, nyugodtan törülgethetem a szemem - s remélem csak a nevetéstől fogok könnyezni. Este hamburg-i zenekart hallottam: Beethoven másodikja (nekem először), Lutoslawsky (nem tudom helyesen leírni, ezen a billentyűsoron nincs áthúzott "l" betű), és Mahler. A helyi tévé adott egy összevágott műsort a 15-i megmozdulásról, végre viszontláthattam magam. Nem volt rajtam símaszk, nem volt nálam sem paradicsom, sem koktél. Viszont úgy néztem ki mint egy alispán aki maga előtt tolja a hasát... Nincs mese, ebből a súlyból le kell(ene) adni. Indításnak megelégednék 10 - 15 kilóval. Sajnos a szemkörzés nem annyira fogyasztó, és persze enni is szeretek de nem madáreleséget. A gép előtti ülés is vastagítja a szobamoly feelinget, bár ha nekem kellene az áramot termelni egy dinamós biciklivel, biztosan kevesebbet ülnék előtte. Kaptam pár "fülest" okoskáról, mondták hogy "terhelt" a hölgy, vagy írhatnám azt is hogy "kissé bogaras". Köszönöm a türelmet.

kardfogú tigris

Ma az édes semmittevés napja volt, de csak azért mert a hőmérséklet erősen közelített a nulla celsiushoz, így a kertbe menés elmaradt. Tegnap névnapoztunk egyet szűk családi körben. A család cukrász barátja (Jencipapa) is kitett magáért, mint mindig. Persze ilyenkor készül egy mózeskosárnyi fasírt, vagy másként Stefánia szelet(ek). A hozzávaló francia-, s lilahagymás krumlisalátával, s újabban a nemzetközi konyha jegyében felkerült az étlapra a gyros is, sült krumplival. Ja, s a hozzávaló ezer-sziget öntetes saláta. Az oroszkrémtorta 40 cm átmérőjű, de nem fogott ki rajtunk:) Egészséges púpostevéhez méltóan, ha napjában ötször csipegetek mint a madár nevű ló, akkor is jól érzem magam, s ha háromnaponként adnak egy szalmakosarat, akkor is el vagyok. Így aztán nincs is azon semmi csodálnivaló hogy ütöm a mázsát, csont nélkül a nyolcvanat... Az is igaz hogy éjjel kergelésztek a medvék, farkasok s újabban valahonnan előkerült egy kardfogú tigris is - köszönhetően az elfogyasztott mennyiségnek. Köszönöm a türelmet. 18:38

városi ünnepség

A mai napra rendelt szent evangelium - úgymint városi ünnepség - kipipálódott:) Ma már nem bosszankodtam, fülig ért a szám. Tényleg nem ér semmit ha pörgetem magam. Igaz, ettől én még jól alszom. Meg volt mindenki elégedve, bemutattuk a szép új ruhát, ott voltak a huszárok is, meg akinek ott kellett lennie. A jó dolgokról pedig nem érdemes sokat írni. Tizenháromszor üzente Kossuth Lajos hogy elfogyott a regimentje, ennyi idő kellett hogy a húsz koszorú a helyére kerüljön. Ez a koszorúzási "rend" tetszik, amikor két oldalról támadják meg a koszorúkat. Egyik oldalról a vivők, násikról a tisztelgők. Kb fele idő alatt "lemegy" az egész. Az időjárás is kegyes volt hozzánk, sütött a napocska. Közönség kb 1000 ember, a végére kezdtek fáradni, amit nem csodálok, a zenekaron kívül mindenki állt:) Jó szokásomat nem rúgom fel - szombat lévén - , nem húzom az időt. Köszönöm a türelmet. 13:33

okoska...

Ma sikerült egy haragost beszereznem önkéntelenül. Nem nagyon vigasztal hogy a harag ha nem is kölcsönös, nem tudom hová tenni. Vagy is tudom, az ablakba. Azt sem tudom kit tisztelhetnék a haragvó emberben, mert elfelejtett bemutatkozni. Talán kezdem az elején. Ma - a holnapi városi rendezvény miatt - , ment a zenekar koszorúzásra játszani. Szokásos procedura, nem mondták mennyi koszorú lesz, majd meghallom ha bemondja a műsorközlő. Jó. Ment a műsor ahogy szokott, jöttek a tisztelet virágait, koszorúit letenni a szoborhoz. Mondtam a csapatnak hogy a koszorúzási zenét le fogom inteni egy idő után, majd kis vízleeresztő szünet s folytatjuk. Így is történt. A végén "énekeljük el a Szózatot" , mint ahogy már lenni szokott, egy hang nem sok annyit nem hallottam a zenekaron kívül, pedig elég közel álltak a különböző politikai pártok képviselői (is). De ez már fel sem tűnik. Amikor szétoszlik a tömeg - azokra gondolok akiknek "hivatalból" ott kell lenniük, + a kivezényelt iskolásoknak - , jó szokás szerint még egy indulót játszik a zenekar. Ez sem gond. A gond (vagy nevezhetjük bárminek), akkor jött amikor számomra egy teljesen ismeretlen hölgy közelített felém. Azt hittem célt tévesztett, mert nem szokás az integető ember s a zenekar közt lófrálni még akkor sem ha az ő számára véget ért az ünnepség. Mindenféle bevezető nélkül kiesett a száján nekem címezve: "biztosan direkt akkor nem játszott a zenekar, mikor ők vitték a koszorút" . Persze hogy. Mondta a párt nevét is, de lényegtelen. S még voltam olyan botor s felvettem a kesztyűt, s próbáltam elmondani, hogy a vizet ki kell engedni, stb., de meg sem várta s lépett tovább. Jutott eszembe számtalan szebbnél szebb gondolat, olyan szentleszedős is volt benne sűrűn, de hogy a kutyafáját neki: 1. Ha gondom van, megfogalmazom de talán nem is ezzel kell kezdeni. Megvárom amíg vége lesz. Ha ez neki terhes, ne járjon pofavizites koszorúzásra. 2. Ha már mégis elmegy mert esetleg ő bemutatja az új "toilett"-jét, akkor meg próbáljon úgy viselkedni. Azt meg sem merem kozkáztatni hogy embernek nézze a másikat. 3. Mutatkozzon be. 4. Hozzászólhat de nem rögtön úgy ahogy most. Hajlandó vagyok mindenkit meghallgatni aki veszi magának a fáradtságot, netalán jólnevelt s tudja hogyan kell(ene) vagy illendő. 5. Nem sérthet meg - akkor sem ha nekem szólt, ám a zenekarnak címezte - , ebből az utcából én már kijöttem. 6. Meg tud békíteni, ha előbb kiengeszteli a zenekart. Na, már meg is van a kisdobosok hat pontja:) Vegyék már tudomásul akármelyik pártnak a képviselői, magasról s alacsonyról is teszek rájuk. Nem érdekelnek a pártok, sem a képviselőik! Egy dolog érdekel - s ennek érdekében az ördöggel is hajlandó vagyok cimborálni - , az hogy ennek a sok mindent megért zenekarnak a lehetőségekhez képest jól menjen a dolga. A mi dolgunk pedig pártoktól független. Ezt sem ártana tudomásul venni! Az is más dolog, ha egy pártrendezvényre X összegért meghívják a zenekart, s elmondják mit szeretnének hallani. Akkor pedig le kell ülni, s meg kell beszélni a részleteket. S majd amikor a pártrendezvényen az elfogyasztott legális tudatmódosító szerekkel még jobban kábulatba esnek, akkor sem vagyok hajlandó eltűrni az ilyen hangnemet! Ezt a hangnemet nem tanítják a zeneiskolában, s nem is vagyok hajlandó megtanulni... Ha már a hangnemeknél tartunk, még eszembe jut egy talán magyarázkodásnak tűnő dolog: ha valaki általános iskola hatodik osztályában (kb. velem egyidős a "hozzászóló" ) nem tanulta meg a fizikának azt a részét, miszerint ha levegőt fújunk valamibe, a meleg levegő lecsapódik a valami falán s összegyűlik. Gyengébbek kedvéért, ez nem csak a rézfúvós hangszereknél van így, hanem pl. a pálikafőző berendezésnél, ne adj'Isten amikor főz az illető, a a fedőről csurog a lé. Ám ekkor nem a belefújt levegő párája csapódik le. Capísi? Többek közt ezért is van az ún. vízleeresztő billentyű a hangszereken, s most nem a zongorára gondolok... Ismeretlenül csak azt ajánlanám a hozászóló hölgynek, talán ismerkedjen meg ha nem is a hangszerek működésével - gyanítom meg sem értené - , de a klasszika filológia egyik gyöngyszemével mely szerint: " a harag, erő nélkül mit sem ér..." Köszönöm a türelmet. 19:31

emlékezés

Pár perce kaptam egy szomorú hírt, így a ruhapróbás beírás elhalasztódik. A rokonságban meghalt egy nagyon kedves ember, Tibi bácsi. Úgy emlékszem, 83 éves volt. Utoljára a szüreten találkoztam vele, nagyszerű anekdotái voltak, mindig mesélt a gyermekkoráról, hogyan fogtak nyulat, fácánt... Sosem untam meg a történeteit, akármennyiszer is hallottam. Nyugodj békében Tibi bácsi. Köszönöm a türelmet.

dugóhúzó

Tegnapra ígértem a folytatást, ám történelmileg úgy alakult, hogy elmaradt... Ismét nagy élmény a könyvtár nyitva tartása, persze hogy lepattantam az ajtóról. Sikerült a portás füle hallatára megcifráznom az erősen felindult idegállapotban elkövetett összetett mondatot, aki ezek hallatára hangos hahotára vigyorodott. Ma már telefonon megkérdeztem a főkönyvtárat, ahol értetlenül álltak a vonal túlsó végén, merthogy tegnap nyiva volt - szerintük - , csak dél körül ment el balesetvédelmi továbbképzésre az ügyeletes könyvtáros. Ezek szerint még hülyének is néznek. Nálam a 09:55 még elég messze van 12:00-től. Fátylat reá. Egyik ismerősöm szerint örüljek hogy csak azon húzom fel magam, különben is nyugdíjas vagyok, nem mindegy hogy van nyitva a könyvtár, nincs időm elmenni többször is?! Nem tudom. Azért van kiírva a nyitva tartás, hogy illene akkor nyitva lenni. Egyébként nincs értelme, ha már egyszer a könytár a nyugalom szigete - kellene hogy legyen. Vagy ha már elmegy továbbképzésre, biggyesszen már ki egy cetlit hogy kb ekkor s ekkor jövök vagy nem jövök. Ma viszont nyitva találtam, s kellemes festék illetve lakk illatt fogadott, olyan igazi fejfájdítós. Mint kiderült, a modellezők előző nap dolgoztak, s mivel a könyvtár s a modellező "szakkör" is a civil ház alagsorában kapott helyet ( a könyvtár a volt zenekari árokban, amit lefedtek), hogyismondjamcsak - a levegő nem cserélődik. Ám meglelték a kulcsot, s csak kinyitották az ajtót ami az átkosban szinte mindig nyitva volt. Amit szerettem volna, annak csak az első és az ötödik része volt bennt, így elhalasztódik a harrypotterösszes. Lett helyette Révay József, Irwing Shaw, Paál Zoltán, A. Sztyepanov, Vámos Miklós, cca. 3300 oldal. Ma a délutáni szunyókálás idején a zenekar elnöktitkárvezérigazgatómindenese hívott, megérkeztek a ruhák. Holnap megnézzük milyenek. A postás is meghozta délelőtt a zenész lírákat, amit a seregben csak "állomány jelző"-nek neveznek. Azt felteszem mindenkinek, kár lenne ha bárki is szétszúrná a kezét így szereplés előtt. Emlékeim szerint a tropikál anyagot legkönnyebben dugóhúzóval lehet átszúrni, ami nem hagy nyomot az anyagon. Egy zenésznél pedig mindig legyen ceruza, sörnyitó s dugóhúzó - á la Ferencsik János. Nos, a dugóhúzó mostanság már nem divat, kannáshoz nem kell:) A múlt héten kiiktattam magam az iwiwről egy napra, az új lapon pedig feltüntettem, hogy jelölésre nem reagálok, nem vagyok politikus. Ha ismer valaki, vegye a fáradtságot és írjon. Ha nem, nem. Persze vannak kivételek, ők erősítik a szabályt. Nem kívánom senki magánüzenetét olvasgatni az üzenőfalon, miszerint "incifincipicinyulacskám, nagyon szeret a te ordas farkasod" stb. S persze ez csak akkor derül ki, ha már elolvastam. Na, erre sajnálom az időt. Mivel a sport nem tartozott sosem az erősségeim közé, azért tegnap a "szörfölés" alatt csak sikerült rátalálnom a fújós partituraoldalra, most már keresgethetem hogy mit hová miért hogyan. Újabb "kedves" kis locsolóverset is olvastam, itt van a szezonja: "zöld erdőben jártam, trágyadombot láttam, leszűrtem a levét, rádönthetem felét?" Köszönöm a türelmet. 18:14

Csikovszky

Ahoj! A nyírfácskás dal szól, de micsoda feldolgozásban!!! Csikovszky mester negyedikje, ajajj micsoda nagyszerű muzsika. Bp-i fesztiválzenekar, Fischer Iván. Sokkal jobban érdekel mint a szavazás értékelése a tv-ben... Délelőtt megcsaptuk a próbát, pár ember elfoglaltság miatt nem tudott jönni, de nem volt semmi egetrengető dolog. Belecsaptunk a Scholl Miklós által megírt Rákóczi induló triós változatába - ezt játssza már több mint 100 éve magyar nyelvterületen szinte mindenki aki Rákóczi-t játszik. Ernő bácsi hangszerelését fújta a csapat. Szinte látható módon megfiatalodott a zenekar hatvanon túli tagsága - eszükbe juthatott hogy valaha hányszor játszhatták azon a millió fogadáson, rendezvényen, stb. Nem felejtették el, elmondtam én is hogy mi fog történni - nem mintha nem tudták volna - , a hirtelen leintéseket ha megáll a díszhuszár beadni a jelentést, stb. Nem nagy dolgok ezek, csak látványosak. Nosza, hadd legyen elégedett. De: ne üzengessen, mert akkor sem isszuk kanna fedőből a tokajit. Az üzengetést nem fogom neki elfelejteni sosem. Remek hírt is olvastam ma: a M.o.-i kedvenc is nagykövet lett. Lehet hogy a 2010-es év nagy részét Pécs városában kellene töltenem. Vagy legalábbis venni egy nyugdíjas bérletet Ózd-Pécs közt:) Holnap majd folytatom. Köszönöm a türelmet. 20:31

Donizetti

Befejeztem - már ami a 15-i műsort illeti. Készen vannak a kották. Már csak fújni kell ezerrel. Kezdődhet a következő. Kezdeném is, ha meglelném végre a kottaíró programban azt, ami már egyszer előjött véletlenül. Mégpedig a kitöltetlen fúvós partitura oldalakat, amiket csak össze kell firkálni. Még jó hogy a hét elején megrendeltem a 0.3-as kottaíró tollakat. Már mindegy, jó helyen lesznek azok nálam. Remek muzsikák voltak a héten, többek közt Bach János Sebestyén h-moll miséje, erről pedig érdekességeket hallottam az előadás kapcsán. Igaz, csak felvételről, mert nem voltam rádióközelben:) Mely szerint Bach bácsinak nem sok műve van ami ékes latin szöveggel íródott, Lipcsében akkoriban nem nagyon díjazták a latin nyelvet, mert az ugye erősen köthető a római katolikus valláshoz. Bach bácsi viszont nem katolikus. Valamint olyan nagyszabású csapatra íródott, hogy valószínűleg elő sem tudták adni akkoriban... Persze ezek találgatások, amikben azért lehet valami. Mindezektől eltekintve, a h-moll mise nagyszerű muzsika. Háttérzajnak is, éppen akkor pötyögtem Sebor Károly Magyar indulóját amiben semmi latin, pláne egyházzal kapcsolatos nincs. Viszont benne van többek közt a "Befordultam a konyhára, rágyújtottam a pipámra..." szövegű nóta is. Most pedig Donizetti: Lammermoori Lucia operaközvetítés van a MET-ből. Lassan már azt is megjegyzem melyik cégnek a jóvoltából:) De mivel szombat este van, nem húzom az időt. Borzasztó locsolóverset olvastam a minap, nem túl kedves, de aki olvassa, majd kipótolja a hiányzó részt. Tehát: "Száraz ágon lóg a t . . . n y, megöntözlek, de azt nagyon" Jajj... Köszönöm a türelmet. 21:16

tambourbot

Bejuttam ma a proszekturára, a gép(ek) hellyel-közzel dolgoznak, de nem az igazi. Már nem idegeskedek rajta, olyan lesz amilyen. Annyira megkeseríti a dolgom a gépekhez való hozzá nem értés, hogy ma estére szabadnapot adtam magamnak:) S mivel a délutáni szunyóka elmaradt - köszönhető a karácsonyi fekete tea elfogyasztásának - , éppen ezért ma korai fekvés, s holnap még koraibb kelés lesz. A tea nem karácsonykor készült, hanem ma, a fantázia neve karácsonyi, fel van turbósítva szegfűszeggel, fahéjjal, stb. Mézeskalács illata van, nagyon kellemes ízileg(!) is:) A márc.15-e nekem már holnap véget ér, az "éles" bevetés már csak lemegy... Egy zenekar tagsága helyett nem tudok játszani ha akarnám sem sikerülne. A kották rendben lesznek, lesz még egy próba s ezzel május 1-ig vége a dalnak. S ha a tavaszi esős szeles idő is beköszönt, mehetek a proszekturai szekrényekbe folytatni a félbehagyott leltározást. Ha viszont szép idő lesz, akkor a kertbe megyek a tavaszi munkálatokat csinálni. Nagyon nem fogok unatkozni. Tegnap este a basszustrombitás-prímás kollégával bevizsgáltunk egy üveg félédes vörös Noé - találmányt, s kibeszéltük az általa fújt kottákat. Régóta halasztódott ez a beszélgetés, itt volt az ideje. A muzsikus élete népi zenekar prímásaként telt, ám "kihalt" a tagság s egyedül maradt. Prímásként sok mindent nem tudott volna a fúvósoknál kezdeni, ezért kért egy hangszert - a zenekar fele azt hitte, az unokájának kéri - , s cca. 10 hónap alatt odáig jutott hogy a basszustrombita szólamot (1 c -1 c - 1 d - 1 d) megbízhatóan hozza. A szomszédainak jobban tetszett mikor a drótoson gyakorolt, a basszustrombitán való gyakorlást nehezebben viselik - ez érthető is egy tíz emeletes házban:) Hogy a kedves szomszédok ne zavarodjanak meg, a hangtompítót (sordino) megalkotta saját magának. A basszustrombitának a hangtompítója pedig mi más lehetne mint egy másfél literes citromlé-s műanyag palack... A kürt szordínót ajánlottam anno, de nálunk sajnos kürtöt fúvó emberke sincs, nemhogy kürtszordínó. Jó régen láttam kürtöst szordínót használni, általában "gestopf"-al megoldották, pedig szerintem nem ugyanaz. Bár az lenne a legnagyobb problémám az itthoni csapattal, hogy a kürtös(ök) nem használ(nak) szordínót... Mai infó szerint 12-ére itt lesznek az új ruhák, már csak vírítani kell benne:) Megnéztem a "tamburbotot" is, a második mozdulatra a lírás fej része olyan szép ívet húzott a levegőben mint mikor Brezsnyev elvtárs a kalapács után dobta sarlót. Nem törtem össze a nagy (3x6m) tükröt, nem talált el senkit, s az ablakok is épek. 1981-ben, vagy '83-ban a debreceni katonazenekari fesztiválon az akkori egyik karmester a "gyepshow" alkalmával egy egészen új figurát mutatott be a nagyközönségnek. Ehhez persze elő kellett készíteni a "tambur botot", ami csak abból állt hogy a súlypontján kifúrták. Csak annyira, hogy egy kis csavarhúzó beleférjen. Majd mint egy ügyes bűvész, alkalomadtán a zsebből kikerülő csavarhúzóra rákerült a bot, s elkezdte pörgetni. Úgy, hogy a mutatóujja takarta a csavarhúzót, amin pörgött a bot. Ment minden a begyakorolt mozdulatokkal, ám egy kis malőr történt. Valószínűleg izgalmában nem úgy fogta a csavarhúzót hogy az ujja eltakarja, épp' ellenkezőleg... Így a nagy durranásból egy kis kuncogás lett. Mert mi abban a nagy szám, ha egy csavarhúzón pörgeti a botot?! A nagy izgalomban a csavarhúzót lehetett látni, s az ujját nem... Az ujját egyébként sem, mert akkor még divat volt a fehér kesztyű a zenekari díszruhához. Köszönöm a türelmet. 21:46

Otello

wow,wow,wow:) befejeztem - a felét. Már a gépben hűsöl a fele mennyiségű kotta. Azért ezt még nem gondoltam volna, főleg a reggeli bosszúságok után. Elmentem ugyanis a boltba ahol azt ígérték, hogy péntekre készen lesznek a festékpatronok utántöltésével. Lehet hogy készen is lettek, ám az üzletbe nem érkezett meg. Nem kicsit felkaptam a vizet, tudva azt hogy nem az tehet róla aki átveszi a megrendelést, stb.stb. Csakhogy ez nem vigasz - holnap megint kezdhetem a mondókámat a zenekar előtt azzal, hogy bocs... A fene vigye el. Erre megjegyezte az eladó, hogy ő elmondja helyettem. Nanana. Nem cseréljük fel a szerepeket. Kértem, hogy legalább valami vigasztalót mondjon, erre kaptam azt a választ hogy nézzek be kedden(!) mert akkorra biztosan ide ér. Kértem még hogy adja írásba, de elutasított. Kényszerhelyzet. Mivel a patronokat átadtam töltésre, meg kell várnom míg megérkezik. Hiába mentem el festékpatron utántöltő készüléket venni, csak az vigasztal, hogy ezt is ki fogom próbálni. Bár ami a manuális képessségeimet illeti, azért nem vennék rá mérget hogy sikerül is:) A reggelit kihagytam de nem a böjt miatt, így alakult. Helyette 11:00 magasságában megtöltöttem magam paradicsomos húsgombócokkal, s olvasásos elalvás lett a vége. Majd befejeztem amit kellett kottailag. Ezek után a Bartók rádió jóvoltából (is) sikerült megfülelni egy 1994-es MET-beli Verdi: Otelló-t Samuel Bitschkoff vezényletével. Holnap 10:00 körül lendül a pálca, majdnem rögtön a reggeli szokásos bundás kenyérke+kaka(j)ó utáni buszozás után. Ma is hallottam valami iszonyú nagy marhaságot, de kiszaladt a fejemből. Köszönöm a türelmet. 2:38