wow, wow, wow !

Véletlenek pedig nincsenek - vagy mégis? Vagy csak belemagyarázok valamibe olyasmit, amit nem kellene? Nem vagyok számmisztikus sem, így csak véletlen egybeesésről lehet szó. Éjszaka befejeztem Izoldát. Tisztességes s eredeti nevén Isolden's Liebes Tod. 1982-ben már forgattam a fejemben a gondolatot hogy egyszer majd ha felnövök a feladathoz, belepiszkálok. Lehet az is, csak én éreztem úgy decemberben hogy itt az idő, de ehhez hozzásegített az adventi koncerten hallott (most már nagykövet) Pécsi Vasutas Koncertfúvós zenekar minden tagja, nem utolsósorban karmesterük Neumayer Károly. Vagy csak kellett egy ilyen indíttatás? Nem tudom... A véletlen számmisztika szerint pedig ez a 82. bejegyzésem. Még adós vagyok - magammal szemben is - a Tännhauser párizsi változatú nyitányával, azt pedig 1983-ban ígértem meg akkori iskolatársaimnak, amire időnként a mai napig emlékeztetnek, széles mosollyal. S van még a harmadik... Szintén Wagner úrtól. Der Ritt der Walküren aus dem Musik - Drama: "Die Walküre" Fúvós zenészként mindig szerettem átiratokat, hangszereléseket is játszani. Adassék meg nekünk is az az öröm hogy játszhatunk hasonló darabokat mint a "nagyok". Még ha ez a fajta muzsikálás nem is üti némelyek szerint a mércét. Csakhogy a fúvószenekarok - történelmi tény - jobban tudták a vasárnapi térzenéken népszerűsíteni az éppen aktuális slágert, már csak azért is, mert pl. az operába járás ugye régen nem a "tömegigény" miatt volt. Szerintem ma is vannak olyanok akik amiatt járnak az operába, hogy megcsillogtassák legújabb topánkájukat, ne adj'Isten a fülbevalót megcsörrenteni a büfében. Wagnerről pedig utoljára akkor hallottak, amikor Wágner Zsiga a Szabó család című rádiós sorozatban Szabó néninek vitte a szenet... Gondolom, nekik a mai napig a fúvószenekarok egyet jelentenek a "trottyos" zenekarral. Úgy kell nekik! Pedig ha tudnák... Nem vagyunk egyformák - szerencsére. A fejem egy kicsit ki van lúgozva, mert azért közben csinálok még ezt-azt, közeleg a május 1-i fellépés is. Egy próbát át kell adnom a koncertmesternek, kb. akkor robogok majd hazafelé Pécsről. Nem fogom kihagyni a fesztivált, azt pedig hogy félidőben otthagyjam - amire először gondoltam -, nem tartom fair dolognak. "Mindent meggondoltam" - á la Ferencjóska. Remélem jól idéztem:) Száz szónak is egy a vége: ott leszek a fesztiválon! Köszönöm a türelmet. 20:37