zsizsik

Szombat lévén, nem húzom nagyon az időt. Csütörtökön remek koncert volt este az Olvasóban, közönség is akadt, kb 250-300 fő volt aki vette magának a fáradtságot s meccs helyett eljött a koncertre. Kár lett volna kihagyni, nagyszerűen muzsikáltak! Tegnap délelőtt mi is játszottunk csődítőt az Olvasó előtt, árnyékban volt a csapat, nem nagyon izzadtunk. Műsorilag sem, pedig egy szárnykürtössel kevesebben voltunk mint általában, őt hamarosan felmetszik hasilag. Találkoztam vele, azt mondta, kezd a majomhoz hasonlítani. Szinte csak banánt és keserűcsokit eszik. Nincs étvágya, amit cseppet sem csodálok. Délután volt társulati ülés eszem-iszom dínom-dánom, aminek az utórezgései még tartanak, úgy érzem kettő fejem van, de a nagyobbik belül. Volt háziszőttes is, sör hegyek is, bevizsgáltuk erősen olyannyira, hogy a célját elérte. Kutyaharapás szőrivel, szokták mondani, de nálam még egyszer sem vált be. Helyette a citromos hideg szódát iszom, étvágyam van, nagy baj nincs:) Gyenge sok hagymás pirított csirkemáj illatok jönnek a konyhából, reggel a tesóm hozta a frissen sült kakaós csigát, a kelt tésztából készültet - hajnali ötkor már dagasztotta a tésztát. Ja, igen. Még szerdán megalkottam életem első önálló rétesét, meg lehetett enni, de legközelebb jobban fog sikerülni. A csigára visszatérve. Pár évvel ezelőtt mikor vendég zenészként az egri csapattal volt szerencsém végigmuzsikálni Digne (dinnye:) ) városában az 50. levendula ünnepet, akkor mondta kollégám, hogy ne menjünk vacsorázni, mert zsizsikfőzeléket adnak. Ami pedig a tengeri herkentyűs rizst takarta. Azért csak megkóstoltuk a hozzá kapott borral együtt, de egyik sem ízlett - maradtunk a sós fehér szalonnánál, és az egri veresnél. Köszönöm a türelmet. 11:56