2007. december 2., vasárnap

Ribizli torta

Visszafelé haladok mint az angolszász önéletrajz. Utolért a kölyök kutya effektus. A kölyök kutya sem ismeri a mértéket, s van amikor "túleszi" magát. Akkora a pocakja, hogy lába nem ér le a földre, s lógó nyelvvel piheg. Hasonlóképpen érzem magam. Születésnapi buli volt ribizli tortával. Jajj... Nagyszerűen kitett magáért a család cukrász barátja, igaz nem ettem még rosszul sikerült termékét. A buli előtt délutáni álom a kanapén (á la Wagner), azzal a különbséggel hogy én nem a Rajna kincse előjáték Esz-dúros kezdését álmodtam. Délelőtt zenekari próba, lement kisebb-nagyobb ütközésekkel. Hazahoztam múlt héten a kottákat, s persze hogy itthon maradt a basszustrombitás és a baritonos szólama... (Az hibázik aki dolgozik). Szerencsére csak szállingózott a tagság mert az út le volt fagyva istenesen, így volt idő ha nem is szépen, de olvashatóan leírni azokat amiket itthon hagytam. Le lesz "tisztázva" még csütörtök előtt, hogy ne legyen gond a jövő vasárnap. Már csak négyet kell aludni, s vonatra szállok Pécs felé. Miskolc-Budapest útirányon. Nagy várakozással vagyok, nem is annyira a vonaton eltöltendő idő, hanem a koncert miatt. "Be vagyok sózva" :) Jelenleg Bruckner bácsi kilencedikje szól háttérzajként - Fesztiválzenekar, Fischer Iván. Ez is azok közé a darabok közé tartozik, amit bármikor meg lehet fülelni. Előtte Mihály András Gordonkaverseny-e volt, ezt pedig kb öt évenként sikerül véletlenül megcsípni a rádióban. Ideje lenne beszereznem belőle egy-egy hangzó anyagot, partiturával együtt. Karácsonyra már nem valószínű hogy meghozza a Jézuska, de ha Húsvétra a nyuszi alkotna egyet, az jó lenne. A sült nyulat pedig morbid módon tepsifülesnek nevezik. Viszont délután hallottam hogy éppen Pécs városában beüzemelték a kolduló-gépet, amit nemes egyszerűséggel "kunyerátor"-nak neveztek el. Csodálatos is a magyar nyelv s állandó megújulásban van. Nap, mint nap hallani szóösszetételeket, rövidítéseket. Nekem a kedvenceim közé tartozik amit még Szolnokon hallottam a békéscsabai színház egykori zenekari tagjától. Premier volt a színházban, s utána stresszoldó foglalkozást iktattak be: legális tudatmódosító szerek alkalmazása nagy mennyiségben, különös tekintettel a beszédközpontra gyakorolt hatásával. Nem mindennapi tevékenység, tehát - mivel még nem voltunk EU tagok, nem is hungarikum - unikum. Pár kocsmahivatal felkeresése után eljutottak egy éjszakai szórakozóhelyre, de már éreztette hatását az elfogyasztott mennyiség, s a csapat egyik rutinos tagja felajánlotta hogy megkérdezi lehet-e kapni unikumot, mert ha nem, be sem mennek. Kinyitotta az ajtót s a pult felé a következő kérdést intézte a kiszolgáló személyzet felé: VANIKUM? Köszönöm a türelmet.

Nincsenek megjegyzések: