Josef és Karel Capek

Tegnap este már nem volt kedvem a billentyű pötyögtetéshez... Múlt héten a könyvtárból menekített Josef és Karel Capek testvérpár által írott Két Komédiát kezdtem el olvasni. 1959-ben jelent meg Prágában, nálunk 1976-ban jelent meg az Európa Könyvkiadó jóvoltából, s persze a fordítók jóvoltából. A Rovarok életéből-t Hosszú Ferenc, az Ádám, a világteremtő címűt Hap Béla fordította. Nem ez a két komédiának nevezett szatíra lesz minden napi olvasmányom, ha szatírát akarok olvasni, maradok Nagy Endre írásainál. Akit a bp-i kabaré atyjának is szoktak nevezni, s biztos nem véletlenül. Képtelen természetrajz című könyvében pedig a sasmadárról a következőkkel kezdi írását: "A sas ragadozó madár, ami azt jelenti, hogy ha egy sast csirízzel bekenünk, és a falhoz vágjuk, hát odaragad. Ettől a tulajdonságától teljesen függetlenül, a sas kisebb élő állatokkal táplálkozik." Mindezt írta 1918-ban. A Capek testvérek által írt könyvről pedig egy amerikai kritikus azt írta, hogy a darab nézője azt kérdezi magától, nem kellene-e elvágnia a nyakát, ha a világ valóban olyan hitvány, mint amilyennek a darab ábrázolja. A szerők tehát arra kérik mind a nézőket, mind az olvasókat, hogy ezt ne tegyék; céljuk nem az emberek kiírtása volt. Így talán még azoknak volt igazuk leginkább, akik ezt a komédiát "kopott allegóriának" nevezték. Bizony nagyon kopott, mondhatnánk, ószerestől vásárolt, s ráadásul még ki is fordított; de higgyék el, erkölcsöt bajos szmokingban hirdetni; a szmokingos erkölcs amúgy is alapvetően más volna, mint az, amit ezzel a játékkal az embereknek mondani akartunk. Mindent összevetve érdekes a könyv. A fentebb leírtakat a könyv előszó részében olvastam, nem vagyok én olyan okos hogy egy olvasatra megjegyezzem:) Köszönöm a türelmet.