Trisztan

Szombat este lévén, nem nagyon teszem senki türelmét mérlegre. Kb másfél órája fejeztem be a karácsonyi koncert anyagát, holnap délelőtt zenekari próba van, hétfőn pedig a kórussal nyúzom át az anyagot. Sokat kivett belőlem ez a két darab, teljesen ki van lúgozva a fejem. A zenekar sem profi, a kórus sem. Na most két nem profinak olyat hangszerelni hogy az meg is szólaljon legalább úgy hogy nekem is tessen/tetszen, feladta a leckét. S holnap még az átlagtól is türelmesebbnek kell lennem, a hétfői kóruspróbáról nem is beszélve... De csendes őrült vagyok, mindig is az voltam. Csak most fel vagyok spanolva. De köszönhetem magamnak. Amikor a kórus 110 éves bulija volt, akkor megpendítettem hogy dolgozhatnánk együtt, mint régen csinálták elődeink. De én azt is mondtam, hogy majd másfél-két év múlva, mire olyan szinten lesz a zenekar - s a kórus is. Na, csak ezt felejtették el... Karácsonyi koncert a városnak az "Olvasó"-tól. Nem ragozom, tartok tőle. De remélem az utolsó mondat az enyém. Ha nem tetszik - nem ütünk meg egy bizonyos szintet - , akkor bizony a közös fellépésből nem lesz semmi. Mindenáron nem kell megerőszakolni a zenét mert alkalom van. Na, lépek tovább, nem ragozom. Holnap talán már okosabb leszek legalább egy tapasztalással. Ma ismét egy kedvenc második felvonása ért véget, közvetítés van a MET-ből. Trisztán. Daniel Baremboin bemutatkozása a Met-ben. Nem kispályázik ez a "Dani", rögtön Trisztánnal kezdeni - biztosan tudja a titkot! Köszönöm a türelmet. 20:26