kulináris örömök

Ma tartottuk a zikrek szülinapját. Ismét bebizonyítottam magamnak, hogy igenis, tudom "túlenni" magam. Kezdődött azzal hogy reggel elmentem kenyeret venni, de közben a húspultra pakolták a marha oldalast. Na, ezt nem lehet kihagyni, került a kosárba egy kiló. A fele belekerült a levesbe. Így legalább kevesebb lett a lé... A marha oldalas mellett még volt benne strucc far-hát far része, strucc szárny 1 db, pár csirke futómű, disznó "fehércsont" ami medence-, és lapocka csont képében jelent meg. S a zöldségek. Sosem esett rosszul még vegyes húsleves, most sem. Nem is bírtam mást enni, éppen csak megkóstoltam a sertés paprikást csőtésztával csak az íze kedvéért nagy duzzogva. Az ebéd utáni olvasásos elalvás, mint délutáni szunyóka is jól esett. Majd mentünk köszönteni a fiúkat. Felvittük az ajándékot - színes tv - , Apu hozta a Jenci papa által készített Oroszkrém tortát, vagy Orosz krémtortát - halovány gőzöm sincs hogyan kell helyesen írni. Van még ez a változat is: orosz krém torta. A lényegen nem változtat, átmérője cca 45 cm, súlyáról fogalmam sincs. Ha már ott vagyunk, együnk pár falatot. Maradtam a klasszikus francia salátánál, hozzá egy kis mexikói saláta is, mellé pedig rántott csirke mell, és sajttal töltött rántott csirkemell. Nem a bóti, saját gyártmány. Nem is annyira nagy duzzogva, de leküldtem vagy három zóna adagot, és utána egy szelet tortát. Majd még egy majdnem egész szelet tortát. Összesen vayg három deci kóla csúszott utána, de még most is úgy érzem hogy nyakig vagyok. Ma már nem áldozok a kulináris örömöknek. Sőt, nem is csapatom széjjel semmiféle háziszőttessel sem! Köszönöm a türelmet. 19:23