kis vélemény s nem kritika

1. Akkor kezdeném a november 15-i Békéscsabán megrendezett koncert egy részével. Első fellépő egy Szegedről érkezett kórus volt, sajnálatos módon kicsit indiszponáltak voltak. Rólam általában tudják hogy csak akkor tapsolok ha tetszik valami. Nem lett pirosra csapkodva a tenyerem. Nem azért mert csalhatatlan vagyok, utolsó pár bejegyzésem többek közt erről is szólt. Hallottam már jobb vegyeskórust, és kevésbé jobbat is. Ha valaki később érkezett a koncertre, akkor a két fúvószenekar programjából nem veszített semmit, a kórus kezdte a koncertet, pár "nótával" s csak aztán kezdte műsorát a vendégzenekarnak hívott Pécsi Vasutas Koncertfúvószenekar. Kezdték Erkel Ferenc: Hunyadi induló-jával, majd a további műsor: Alfred Reed: Evolutions; Ted Huggens: Choral és Rock'out; Glen Olser: Itáliai fesztivál; Santiago Lopez: Gallito; és ráadás számként Sousa percek következtek. A Hunyadi indulóról csak pár mondat ha valaki nem ismerné - bár ezt kétlem, mert a "Meghalt a cselszövő, nem dúl a rút viszály"-t aki iskolába járt, mindenki ismeri. Tehát.
2. Erkel Ferenc: Hunyadi induló (1844) Az első magyar operainduló a budai polgárőrség zenekara számára készült. Az induló születését Doppler Ferenc írta le: „Amikor a Nemzeti Színházban Erkel Hunyadi László című operáját már hetedik alkalommal adták elő, engedélyt kértem Erkeltől, hogy ennek az operának a motívumaiból egy indulót állítsak össze a polgárőrség zenekara részére, ami ellen nem volt kifogása. Ez az induló nagy sikert aratott. Amikor 1849-ben Windisgratz herceg és Haynau báró betiltotta a Rákóczi indulót, az általam összeállított Hunyadi induló lépett a helyére, és nemsokára az egész világon elterjedt és híressé vált.” Doppler a Hunyadi indulóban az azonos című Erkel opera három motívumát használta fel. Ahogy ez Doppler szavaiból is kitűnik, már megszületésekor sikeres volt ez a Hunyadi induló, mely az egész szabadságharc ideje alatt elterjedt a katonazenekarok körében, így a Rákóczi indulóval együtt a leggyakrabban játszott magyar induló volt. A Szabadságharc bukása után az 1741-ben alapított császári és királyi 33. magyar gyalogezred hivatalos indulója lett.
3. Alfred Reed: Evolutions című nagyszerű darabja a maga cca öt perces hosszúságával is többet mutat egy zenekar ( s karmestere) felkészültségéről, mint sok más fúvós darab. Egyszerűen szenzációs! Ismerve - s időnként gyakorló zenekari muzsikusként is játsszva pár muzsikáját - talán ez a darab a "leghúzósabb". Hihetetlen technikai tudást (is) kíván minden zenekari játékostól. Mikor felvételről hallottam először, nem akartam hinni a fülemnek! S minnél többször hallom, annál jobban tetszik. Persze vannak más darabjai Reed bácsinak amik tetszenek, de ez olyan, hogy az ember hátán a hideg szaladgál az elejétől a végéig.
4. Ted Huggens: Choral és Rock'out. Sikeresen ötvöz több zenei műfajt, modern hangzással. A modern hangzáson nem az általam nem kedvelt düm-dümre gondolok. Valójában két tételből áll a darab, az első részben megszólal a téma, s hömpölyög a különböző szólamok belépéseivel egészen addig, míg az ún. második részével "beindul" mindenki. Beindul mindenki, de ez nekem egy klasszikus fúgához hasonlít legjobban. Kezdődik a téma, majd szép sorban felvonul a fúgának szinte minden ismertető jele. A témák tobzódása keveredése, ám mindig kihallatszik a főtéma, nem lesz elnyomva senki, mindenki hozzáteszi a magáét, és a végére olyan kavalkád hallatszik, hogy csalódást érez az ember hogy vége lesz. Aztán az a pár másodperc csend, amíg eljut a tudatig hogy igen, vége a darabnak. Aztán olyan tapsorkán kitör, hogy abba is beleborsódzik a hallgatóság, nemkülönben a muzsikusok, akiknek köszönhető ez az eufórikus hangulat.
5. Elfogytak a szavaim. Az egész koncert első részében elhangzott még kettő darab s ráadás számként a "Sousa percek". Mindhárom muzsika nagyszerű. A szünetben kérdezte a szólót előadó hogy szerintem nem volt kevés, vagy sok amit fújt a darabban. Nekem úgy tűnt hogy ha többet fúj a szólójában, az kevesebb lett volna. De ez nem az én tisztem hogy eldöntsem, én hallgatónak mentem a koncertre, s nagyon örültem hogy ott lehettem végighallgatni.
6. A koncert második felében a házigazda Kőrösparti Koncertfúvószenekar játszott, erről egy későbbi időpontban szintén beszámolok. A koncert legvégén - már a fogadáson - csak annyit tudtam mondani az ismerős zenészeknek s karmesterüknek: Egy várossal többet be kell iktatnom évente meghallgatni, nem csak akkor mikor éppen a zenekar fennállásának 60. születésnapjára rendezett koncert zajlik. Valamilyen úton meg fogom oldani hogy Őket is többször halljam. Köszönöm a türelmet. 20:09