2009. augusztus 24., hétfő

igen, nem, nemigen...

Igen, igen, igen. Nem, nem, nem. Valahogy fokozni kell(ene) a butaságot, hozzá nem értést, közönyt, stb. Talán kettő szó is elég rá: "szarok bele". Elég toleránsnak érzem magam, de amikor belerondítanak a (működő) ventillátorba, az nekem is sok. Itt van ez a pályázat, amiről már írtam. Nos, ma kiderült, hogy az általunk - hozzá nem értők által - alkotott csontváz, amire majd a pénzügyi szakember(ek), jogász(ok) rápakolják a felépítményt, azon el lehet indulni. Kb. a helyben toporgásra elég is. De azzal nem jutunk messzire. Hihetetlen dolog számomra, hogy egy olyan hangzatos - közművelődési előadó - munkahelyen lévő ember ennyire nem ért ahhoz, amihez kell(ene). Persze tanulni soha nincs késő - sokat szoktam emlegetni. Ismét nekiülök egy olyan dolognak, amihez nem értek. Ám olvasni tudok, fel is fogom amit olvasok. Fogalmazni is tudok, ha nem is mindig mindenki számára érthetően... Ám az világosan kiderült (ismét), ha az elnökkel nem csinálunk valamit csütörtök reggelig, akkor az el sem nyert EU-s támogatásnak meszeltek. Az esély akkor is megvan a meszelésre, ha sikerrel túljutunk ezen a szakaszon. Mert ha a szlovák fél csütörtökre nem nyújtja be az általa kreált beadandót, akkor megint csak az ideget oltom. Mindenesetre csütörtökig bevethetem ékes fogalmazni tudásom legjavát, mint pár évvel ezelőtt, amikor - szintén beleestem egy hasonló dologba, mint maci a mézbe. Nem annyira önként s nem is dalolva. Akkor az éves tanmenetet kellett megcsinálni az éppen aktuális mutatók szerint. Namármost. Most jön a magyarázkodás: Nekem sem akkor, sem azóta sincs sem főiskolai, Uram bocsá' egyetemi végzettségem - amire az évek teltével egyre büszkébb vagyok... Mert szinte mindig kifogom azokat az embereket, akiknek van végzettségük... Csak éppen önálló munkára nem képesek. Mindig, mindent megkérdeznek. Tőlem. Hmm... Biztató - lenne. Ha éppen értenék hozzá, vagy csak rálátásom lenne pár dologra. De nincs. Honnan is lenne? Kis túlzással azt is mondhatom mint Göre Gábor bíró úr - Gárdonyi általam kedvelt írásai egyikében: "bolyongok mint egér az orgonában". Sok szónak is egy a vége. Megpróbáljuk a lehetetlent. A zenekari elnöknek (talán) könyebb a dolga. Neki csak az elmúlt év(ek) zenekari költségvetéseit, pénzügyi bizonylatokat, APEH, cégbíróság és egyéb nem kevésbé fontos iratokat kell előbányászni. De nem fog álmatlan éjszakákat okozni, hogy meg sem próbáltuk. Ennyi sanszot adok magunknak. S ez nem királyi többes : ) Pénteken viszont "társulati ülés"-re megyek Budapest irányába. Valamikor haza is érek onnan. Remélem élményekkel (esetlegesen kottákkal) megrakodva. Kotta ügyben pénteken a délelőtti órákban lesz találkozóm két patinás helyen: egyik az Operaház, másik az Operett Színház. Szívesen cipelném haza az áhított partiturákat. Ígéreteim mindenesetre vannak rá. S néha ez sem kevés. Köszönöm a türelmet. 20:08

Nincsenek megjegyzések: