szénsavas

Olyan nyugalom van rajtam, mint amilyen lenni szokott a kitörés előtt. Az is közrejátszhat, hogy délután sikerült jó hosszat aludnom. Délelőtt lekvárfőzés volt körte szedéssel, így a leszedett körte mennyisége meghaladja a fél mázsát. Ennek holnap, holnapután üvegbe kell kerülnie. Holnap délelőtt nem fog menni a proszekturai elfoglaltság miatt, délután pedig a fűrészes ember jön metélni a gyümölcsfák tetejét. Még időben, hiszen holnap csak aug.31 lesz. S a gyümölcsfák koronaritkító metszését illik augusztusban megcsinálni ugyanúgy mint a földieper telepítését. A földieper el fog maradni, vagyis később lesz megcsinálva, így lecsúszunk kicsit róla. Az alispáni tekintélyből kell leadnom pár kilót - nem férek bele a fellépős öltöny nadrágjába... Vagyis beleférek, de hajlongani nem tanácsos benne ha azt akarom hogy a ruhaanyag összetétele ne változzon hátrányára. Így a már többször kipróbált megoldás marad, szénsavas itókák száműzése, és Gombóc Artur kedvenceinek csökkentése. Ez a hét cseppet pörgősebb volt mint az eddigiek, minden napra jutott valami "hivatali" menet, de ez nem fog csökkenni még két hétig. A színpadot szétszedték felújításilag, azt mondták az illetékesek, hogy készen lesznek vele, a festék csak egy rétegben kerül fel 12-én, hogy ne fulladjon meg a zenekar a 13-i szereplés kapcsán. A maradék két réteget majd utána kenik fel. Vagyis le. Majd jól befújjuk nekik a színpadot. Kíváncsi vagyok még hogy a világítást mennyi munkával sikerül megcsinálni, mert az eddigi világítások nem voltak szerencsések. Arra is kell egy próba a műszakiakkal együtt. Ők értenek hozzá, mi pedig majd megmondjuk hogy hová kellene a fénynek esni. Az egyik fő segítő említette, hogy plusz 10 darab 1000 wattos lámpát tudnak adni, ami nem tűnik kevésnek. Főleg ha jó helyre kerül, s nem szemből kapják a zenészek az áldást. Vallatólámpára semmi szükségünk nincs. Köszönöm a türelmet. 20:25

két kép

ennyi

Megkaptam a megerősítést - s tartom is magam a jó tanácshoz. Köszönöm! A türelmet is. 10:02

borul a bili?

Kedves s Tisztelt Fúvószenész-karmester barátomtól kértem tanácsot az ügyben hogy mit kellene tennem, vagy Ő mit tenne a helyemben. Nem tudok másképpen gondolkodni mint gyakorló zenekari muzsikusként. S a mostani eszemmel sem tudok dűlőre jutni hogy melyik lenne a jó megoldás. Közhely, de így van: majd az idő eldönti. Az ördöggel is hajlandó vagyok cimborálni hogy ne így legyen ahogy most. Persze évtizedes beidegződéseken nem megy a változtatás hirtelen, ezt tudom. De a személyes példamutatásnak lehetnek eredményei, ám állandóan szajkóznom kell mint az óvodában a gyerekeknek hogy mit nem (lenne) szabad csinálni? Mással is lehetne foglalkozni, jelen esetben a fújással. Persze könnyebb, ám nem szerencsésebb a másik emberbe belekötni, főleg nem sorozatosan mert megunja, s borul a bili. Sikerült sok mindenen keresztül rágni magunkat, megvan a program, a vendégek, az adományozók, a helyszín, a meghívók, stb. stb. Vagy az lehet a gond hogy közelít a fellépés ideje, s ilyen megmozdulása még nem volt a zenekarnak, s talán ettől idegesebbek az emberek? Nem tudom. Nem szoktam kiabálni, pláne morcos lenni, nem is harapok csak időnként, s nem ez volt eddig a "trendy". Soha nem bántottam meg senkit akarattal, akaratlanul biztosan előfordult. S nem tudom mit tegyek. Bátyám szerint "ha osztom a népet", előbb-utóbb itthagynak. S a pálca nem szólal meg. De ha szeptember 13 után is hasonlóképpen (nem) működik, akkor hiába csináltatott a polgármester 35 ruhát, átmegyünk polkás partiba. A polkás parti pedig nem igényel pálcás embert. Pont. De ez csak a legvégső eset. Nem jó ilyen gondokról még hallani sem, de egészen egyszerűen nem tudom mit csináljak. Csinálom ahogy eddig, nem fogja pár ember elvenni a hitemet a nem muzsikushoz való hozzáállással. Nem teszek olyat, amit nem szeretnék én sem kapni. Ugye milyen egyszerű? Csak gondolkodni kellene néha - s nem csak nekem. Köszönöm a türelmet. 20:36

pedagógia

Annyi minden írnivaló van, azt sem tudom hol kezdjem... A csapatban nem éppen happy a hangulat. Azt sem mondhatom hogy várható volt. Nekem majdnem derült égből villámcsapás. Legalábbis így élem meg. Évődések mindig is voltak, nem csak ebben a csapatban. De ez(ek) már nem élcelődés(ek). Komolyra fordult a dolog. Olyannyira, hogy többen azon gondolkodnak, hogy még a zseptemberi bulit megcsinálják s kész. Mondhattam volna így is: "oszt jó napot". Sosem tanultam pedagógiát, nem most fogom elkezdeni. De nem is a pedagógiával van a gond, hanem azzal, hogy nem tudok a problémával mit kezdeni. Mert ez már probléma. Az hogy agyalok az általam lehető legjobbnak vélt megoldáson, az kevésnek tűnik. A mai próba azzal kezdődött hogy volt pár keresetlen szavam a csapathoz. Ritkán szoktam szólni, akkor is csendesen. Nem harapok nagyot, csak néha. Nem is vagyok kiabálós fajta. Zenekari muzsikusként ki nem álhattam mikor bejött a levegőszeletelő s próba előtt megadta az alaphangulatot azzal hogy lecseszte - jogosan vagy sem, az most mindegy - a társulatot. Sajnálom hogy idáig eljutottam. Arra próbáltam figyelni míg a mondókámat elmondtam, hogy a zenekarhoz szóljak, ne egyes emberekhez. Akivel problémám van, annak meg fogom mondani, de nem a próbán. A próbának nem erről kell(ene) szólni. Tegnap végigpásztáztam a november óta leírtakat, különösen ami a zenekarral kapcsolatos. Eddig is voltak gondok, a gondok azért vannak hogy megoldjuk őket. Most jön a magyarázkodás... Illetve nem jön. Pont. Perceken belül meghozzák a mosógépet, azt be kell a helyére tenni, utána Családi ünnepség lesz. Majd folyt.köv. Köszönöm a türelmet. 17:16

Herb330

Úgy érzem magam, mint aki egész nap nem csinált semmit. Pedig... Kezdődött Herb330 koptatásával 4:30-kor. Eltartott a reggeli kávé és tea megfőzéséig, illetve forrázásig. Beújítottam egy saját összeállítású teakeveréket, nem annyira szép a színe, de az illata s az íze szenzációs. Darabos gyümölcstea (meggy, alma, narancshéj, mazsola, kevés hibiszkusz virág) összevegyítve szálas zöld teával. Hét púpozott mokkáskanál ebből a keverékből elég egy liter elkészítéséhez. 10 percet hagyom állni, aztán mehet KunBéla után "be a szervezetbe" :) A kávét nem iszom, csak elkészítem. Rossz hatással van rám, teljesen mindegy hogy cukorral, tejporral, tejszínnel, cukorpótlóval fogyasztom. Az első nem annyira, de ha kettőt megiszom, perceken belül képes vagyok horkolni akár állva is. A koffeinmentes kávé pedig olyan lehet mint az ólommentes sör, vagy a hamisgulyás. Tehát kávéval engem nem lehet megfogni. Az olasz zenészek kávézási szokását pedig nem veszem fel, ők - néhányan - vacsora után konyakkal isszák a kávét. Mint hajdanán pár zenész ismerősöm itthon. Csak az itthoniak rummal. Namost a rumos kávé lekísérve vörös borral... Ajajj... Ezt a párosítást is kihagyom. Pedig szeretem a kávé s a sötét rum illatát is, csak ne kelljen meginni. A fehér rumnak pedig nincs illata, csak hatása. Az pedig orosz pezsgővel. Na, befejezem az ismertetőt, mindenki döntse el maga hogy mit szeret. S ami jól esik, az nem árthat - állítólag. Kivéve ha a mennyiség meghaladja egy kozák dzsidásezred fogyasztását - lovakkal együtt. Gyenge - sült szalonna - nyári reggeli után mentem a proszekturára, a meghívókkal "házalok", majd a zenekar elnök-titkár-vezérigazgató-mindenes-szolgálatvezető-menedzser-logisztikusa volt soron, pár apró megbeszélnivaló, röpke egy óra időtartamban. Majd üzletek, ahová hiába mentem, a megrendelt dolgok nem érkeztek meg. Ekkor már "Lizzy" is kente magát ezerrel, de hazaértem. Ebéd. Ebéd után jött a kertszomszéd, hogy mára virradóra ismét meglátogatták az aratók. Szegény. Sajnálom. Kiiramodtunk a kertbe, de hozzánk nem jöttek be. Ha már kinnt voltunk, megszedtük a barack fákat, a körtét s a szőlőt. Ezután én mentem a gazdaságos boltba, Apu az ikrekkel ment pecázni, kíváncsi vagyok milyen eredménnyel térnek haza. Ha nem is fognak halat, legalább jól érzik magukat. Az sem kevés. Hazaértem, vacsorát majd alkotok valamit, Herb330-at megtöltöttem, s ha lesz kedvem, még koptatom a hegyét. Írni még mindig van mit, igaz ez már nem a szeptemberi bulira íródik s nem is a hazai csapatnak, de haladni kell. Köszönöm a türelmet. 18:57

Bán réve

Tehát a múlt hét szombaton volt Szilvásváradon a VIII. Bográcsfőző verseny, aminek a megnyitóján részt vettünk. Időben odaértünk, kicsit hiányosan. Velem együtt 21-en voltunk, állítólag a 21 az nyerő szám. De csak nyelőnek bizonyult, ám az sem annyira. Pár induló a korán érkezőknek és a versenyzőknek, akik rakták a fát hűvös halomba az addig csak üres bográcsok alatt. A Himnusz után a polgármester rövid köszöntője, majd a papság részéről megáldották az új kenyérrel együtt a verseny résztvevőit is. Helyi háziszőttes bevizsgálása után a lovaspálya bejáratánál, és a Szalajka-vendéglő melletti utcán még egy kis csődítőt dudáltunk. Ezután következett a zenekar műsora, ami egészen odáig tartott míg az eső előbb csendesen, majd egyre nagyobb intenzitással sz....rrá áztatta a kottát. Ezzel a műsort be is szegtük, megettük amivel megkínáltak bennünket s jöttünk haza. Az ebédet próbáltuk beazonosítani, nem sok sikerrel mert gulyásnak sűrű volt, pörköltnek híg. Ám kellemesen fűszeres volt, a melegségével sem volt gond, így aztán mindegy mi a neve, megfeleltünk az ebédnek is. Másnap vasárnap lévén megint nem a templomba igyekezett a tagság hanem zenekari próbára - bár ha belegondolok, volna mit meggyónni. De amennyi bűnünk van, egy Eucharisztikus kongresszust kellene összehozni részünkre. Nyúztuk egymást, beleszagoltunk pár nótába amit tegnap el is játszottunk. Hétfőn és kedden agylúgozásos pihenés a kertben, a zenekar elnök-titkár-vezérigazgató-mindenes-menedzser-logisztikusa is csak este kapott drótvégre. Sikerült beszélnem egyik vendégnek (is) hívott karmesterrel még hétfőn reggel, mindössze 42 percet vett igénybe a telefonálás. Sikeresen rábeszéltem az "Alte Kameraden" indulóra is (Carl Teike), így Ő is két darabot vezényel majd a szeptemberi megmozduláson. Rajta kívül a bp-i tűzoltózenekar karmestere és "ezreddobosa", valamint a zenekart előttem 11 évig abriktoló jelenleg oboa szólamot fújó Tamás is kettőt, így nekem egyre kevesebb integetni való marad:) Miskolcról is hazalátogat volt tanárom, aki annak idején - 1975-ben - beajánlott maga mellé a zenekarba. Ha jól számolom leszünk hatan integetők a tervezett 15 rövidebb-hosszabb darabra. Ráadást - ha szükség lesz rá - majd a "fehér" könyvből játszunk. Tegnap a játék előtt még kedves zenekari kolléga megcsinálta a fotózást a szuper gépével, este már rám is szólt hogy az anyósánál lesz a lemez amina fényképek vannak. Az új ruhában feszelegtünk a fotózáson, mindezt természetesen nem műteremben, hanem a proszekturán (próbaterem). A zenekari tablónak már készen kell lenni a buliig, ki is lesz állítva a kiállításon azzal a felkiáltással, hogy itt tartunk, ennyien vagyunk. Jelenleg. Tegnap hoztak még egy rossz hírt is, régi zenekari tag (mélyszárnykürtöt fújt) betegeskedett hosszú idő óta, már egy éve muzsikálni sem járt, de nem csak muzsikálni, a lakást is csak akkor hagyta el, ha elkísérték orvoshoz. Feladta. Már Ő is st.Péter zenekarát gazdagítja. 52éves volt. Nyugodjon békében. Csütörtöki búcsúztatóján neki is eljátsszuk az általa is sokszor játszott "Lehullott a rezgő nyárfa..." és a "Most van a nap lemenőben..."-t. A tegnapi műsor lement, elégedettek voltak a szervezők, mosolyogtak ki a fejükből. Megdícsért pár ember a csapatból, miszerint "naugye hogy jobb ez a tempó a Himnusznál". Az persze nem jutott eszükbe hogy azért kezdtük a műsort az "Öreg bajtársakkal", hogy legyen mulyó a Himnuszra (is) :) Szombaton megyünk Bán révéhez Bánréve nevű helyre játszani egy kicsit, hasonló megmozdulás mind időben mind tevékenységben mint a Szilvásváradi bográcsos menet. Biztosan kihagytam pár dolgot, majd ha eszembe jut, leírom. Nem győzöm eleget hangsúlyozni hogy szenilisnek azért jó lenni, mert minden nap új dolgok jutnak az eszembe... Köszönöm a türelmet. 07:22

türelem

Bejegyzés talán holnap, ha lesz rá idő... Köszönöm a türelmet. 21:44

uborka

Szépen telnek a napok egymás után, s ahogy telnek, egyre melegebbek. Bírom a meleget, de mostanában nehezebben viselem. Eddig is izzadtam mint egy megrakott púposteve, de a héten még jobban sikerült. Valami nyavalyát is sikerült összeszednem, fáj(t) a torkom nem kicsit. Sok mindent sikerült megbeszélni a héten, a tervezetthez képest előre vagyunk. A helyszín adott, a színpad berendezését, a műszakiak dolgát s az "emléktárgy"-ak dolgát is sikerült elintézni. Kap a zenekar egy szép nagy köcsögöt, a fenntartók s a 100.000 ft feletti adományozók - mint fő támogatók - egy számmal kisebbet, a vendégkarmesterek s a németországi zenészek egy 1.2 literes seres korsót, az összes zenekari tag a vendégzenekar tagjaival együtt 0.6 literes sereskorsót. Valamivel több mint 100 rugó áfával s leszállítással, feliratozással együtt. A műsor nagy részére is sikerült pontot tenni, 15 rövidebb-hosszabb "nóta". Az új kenyér megszegésére rendezett ünnepségen pedig csak 17:30 -kor kell kezdenünk egy fél órás fújással, majd Himnusz, a beszédek után Szózat, és azzal vége. Nem óhajtanak zenés ébresztőt - én sem nagyon kívánom. Holnap a már emlegetett bográcsfőző verseny lesz, s hazaérkezés után uborka eltevése. Az uborkáért még ma este kell elmenni, de már le lesz szedve :) A hagyomás "kapros" fantázianevű fűszerösszeállításért elmentem még a boltba, ez nálunk nagyon bevált. Igaz, már nem a klasszikus papírdobozos kiszerelésben kapható, de annyi baj legyen. Vár még rám cca. 150 boriték megcímzése, névreszóló meghívót kapnak az arra érdemesek. Tegnap a színháztermet újra szemrevételezve az a benyomásom, hogy nem lesz gond megtölteni a helyiséget. Vagy csak a színpadról tűnt kisebbnek mint a nézőtérről. Nem tudom a csapat tagjai mennyire vannak "besózva" , de most hogy elérhető közelségből látom egy ilyen rendezvény megszervezése körüli bonyodalmakat, nem is baj ha a csapat tagjai nincsenek felhomályosítva a történésekről. Végül is "csak" muzsikálni köll, a többi meg megy a maga útján. Addig még sokat fogunk róla beszélni, s ha lemegy a műsor, utána pedig még többet. Mint az ultisok. Hogyan kellett volna csinálni... Elvonási tüneteim is vannak, lehet hogy azért fájdult meg a torkom, mert nem énekeltem eleget a héten. Vagy éppen azért, mert a múltkori próbán bemutattam énektudásom egy kis szeletét á'la lapról olvasásilag:) El is másztam, de sikerült korrigálni. Fájdalommentesen. Kezdődik az uborkaszezon. Majd kisvártatva a paradicsom. De azt nem bánnám ha csak a hónap vége felé. Megnéztem a tavaly eltett paradicsomlés üvegeken a dátumot, aug. 22-én lett lefőzve a paradicsom. Jó lenne az idén egy hetet tolni rajta, addig sok mindent el kell intézni. 26-a környékén még egy egész napos menetem van Budapestiába, de a pontos időpontot csak 21. vagy 22-én mondják meg. Na, majd lesz valahogy. Köszönöm a türelmet. 19:14

bogrács

Most akad egy kis idő, firkálok valamit. A mai napra rendelt saint evangelium véget ért (még délelőtt), ahogy szokott lenni, semmi különös. Egy darab próba kipipálva. Holnap kertbe menés, pár dolgot ki kell pofozni, égetni is kell a szemetet (fát), pakolászni, rendet tenni az "ablakozás" után, ez mind holnapra van tervezve. A késő délutánt és estét a kottákra szánom, pár apró hiányosságot meg kell szüntetni. Kedden a zenekar elnök-titkár-vezérigazgató-mindenes-szolgálatvezető-menedzser-logisztikusával Sárospatakra kell mennünk megnézni a keramikus munkáit, elhozni az árajánlatot, s ha már ott vagyunk akkor még pár apró ügyet intézni. Pl. én egy rendes, szép, alkalmatos, nem hivalkodó rozsdamentes bicskát (zsebkés) szeretnék venni. Négy darabot, merthogy az ikreknek, Nagyapának s nekem legyen már egyforma bicskánk ha netalán gombázni megyünk:) Meg úgy egyébként is. Tizenegy és fél éves fiú(k)nak legyen saját bicskája. S kapják meg a nagybátyjuktól inkább, mint az Anyjuktól. Nem azért hogy azzal járjon iskolába, csak úgy. Ártani nem használ:) Szerdán proszektura. Megint, vagy ismét. Kottarakás a mappákba, szombaton Szilvásváradra megy a csapat bográcsfőző versenyre fújni. Biztosan érdekes lesz, én még nem láttam hogyan főzik a bográcsot... El tudom képzelni hogy egy szép nagy bográcsba beletesznek egy kisebbet, és főzik. De a vízben - ha abban főzik - a kis bogrács magától nem fog csak úgy főni! Valami titok lehet benne. Ha olajban, urambocsá' zsírban, akkor pedig nem bográcsfőző, hanem bogrács sütő verseny lesz. Nem vagyok ám ennyire lüke, tudom - nagyjából -hogy a bográcsfőző versenyen nem a bográcsot főzik, hanem abban alkotnak valamit, ami kedves az íny-nek is. Mint ahogy a klasszikus kiírás szerinti "Pék-Bolt"-ban sem pék mesterembert akarok venni, hanem pl. mákos kiflit. Amit régebben kolhozbriósnak is neveztek. Mint ahogy a kecskét is nevezték proletár tehénnek. Csütörtökön városháza, pofavizit. Pedig azt hittem hogy ott egész nyáron szabadságon vannak. Lehet hogy készülődnek 20-ára, s próbálják az új kenyeret megszegni. Pénteken szeretnék kijutni a kertbe, ha pedig még lesz eső addig, akkor hajnalban gombázni, s aztán a kert. Szombaton az lesz amit írtam, vasárnap a szokásos zenekari próba, s hipp-hopp itt is van a 20-i megmozdulás hegyek. Kb ennyi a jövő hét. Fülelni való is akad(na), kezdődik a bp-i Mahler ünnep, sok jó közvetítéssel, amik ismét csak felvételre kerülnek s majd egyszer ha lesz idő. Sokszor mosolyogtam volt kollégákon akik azt mondták, hogy a nyugdíjasnak nincs ideje. Kezdem felfogni hogy van benne valami. Kevesebb az időm, mint amikor dolgoztam. Vagyis ez így hülyeség. Most is dolgozom, legalábbis úgy csinálok, azt csinálom amit szeretek, s ez sem utolsó. Sőt!:) Köszönöm a türelmet. 19:05

sűrű

Kicsit sűrűsödik a program, azért van a hallgatás. A szept.13-ával kapcsolatos dolgok sűrűsödnek, hiába próbáltam sok mindent előre hozni, minden napra sz...k a kutya valamit. Közben azért a kertbe is menni köll ha már tavasszal nem fagyott le a gyümölcs... Tegnap megérkezett kettő nóta a deutsch-októl, azt próbálom megtanulni, vagy legalábbis vasárnapra hozzászólási helyzetbe hozni. Elég cudar dolognak tartom felkészületlenül próbára menni, ez mér az én mániám de vállalom. Majd lesz hosszabb is a beírás, ahogy az idő engedi. Köszönöm a türelmet. 21:06

Hhahaha...

Összekapom magam kicsit, mert annyit ír a rendszer hogy "ütemezett leállás a következő időpontban: 4:00PM PDT. " Mivel ez így nekem különösebben semmit nem mond, rákatt, de csak ékes inghlis nyelven ír, s ugyebár az nekem nem az Anyanyelvem... Tehát: vasárnap délelőtt a proszekturán ismét edzés volt, úgy emlékszem ilyen kevesen még nem voltunk. Sebaj, a munkával haladni köll, csapjunk a húrok közé. Ez így kicsit csalafintán hangzik, mert ugye egy fújós zenekarban jó esetben csak a kisdobon van húr, s abba illik nem belecsap(kod)ni. Most sem ettük meg egymást, bár elhangzott pár megjegyzés, itt nem részletezem, felesleges. Biztosan nem az idei meggytermés folyósított változata hozta ki a megjegyzéseket, no de lapozok is. Tegnap ebben a jó banánérlelő melegben végre-végre sikerült olyan szinten befejezni a kerti ház ablak mizériáját, hogy meg is lett pucolva, függöny feltéve. A sötétítő szerepét betöltendő bambusz izé természetesen nem lett feltéve, mert csak a hozzávaló kütyüket hagytam itthon. Este pedig olyan fekete felhők érkeztek északról, azt hittem ha belekezd, egy hétig sem hagyja abba. Az is érdekes volt, hogy sem mennydörgés, sem villámlás nem kísérte mint az elmúlt hetekben oly' sokszor. Viszont egy hatalmas szivárvány jelent meg, az egész várost átfogta. Szép volt. Ma végre sikerült a sokat emlegetett multifunkci-t is beizzítani, a harmadik szekrényben megleltem a telepítő lemezét. Tehát működik, kipróbáltam, zümmög mint egy rakás darázs. A pötyögéshez pedig most igen kellemes háttérzajként Puccini: Bohémélet c. operáját adja az MR3Bartók. Nem tudom mikori a felvétel, Karajan vezényli a produkciót, Pavarotti s Mirella Freni a két főszereplő. Az alábbi beíráson könnyesre nevettem magam... A beírás innen származik: http://fidelio.hu/forumtema.asp?p=6&id=294 bigviolin [45] 2005.10.09. 08:28 Egy hegedűsből lett karmesterünk mesélte [az anonimitás személyiségi jogok, és emlékezetkiesés - 18 éve mesélte! - miatt :-)]:Egyik vezető zenekarunk koncertmesteri pultján az egyik mű kottájába az ütemejelzés fölé tollal az alábbiak voltak beírva:"X karmesternél ez 3/4-ben van, Y karmesternél 6/8-ban, Z karmesternél f**om tudja ..." Köszönöm a türelmet. 20:47

ehető gomba

Kicsit megkésve de törve nem, folytatom. Tegnap este megbeszéltük a kedves szomszéddal, hogy elnézünk gombát szedni, rengeteget látni piacon, üzletek előtt, a felvásárlók nem győzik átvenni, zuhannak az árak a túlkínálat miatt, stb. 04:30-kor ki is vetett az ágy magából, reggeli készülődés, kaffe et tee főzés, illetve forrázás, szendvicsek készítése, ásvánvíz berakodás, miegyéb. 06:30-kor sikerült elindulni, csak egy órával később mint ahogy én gondoltam. Mindegy, lesz ez jobb is. Az elgondolt erdőnél hét(!) autó állt az út mellett, mindenki vargánya kedvelőként talált magának szombat reggeli elfoglaltságot. Ahol ennyien vannak, ott "anyag" is van, szedtünk is hárman kb 0.60 kilót. Menjünk tovább. A tegnapi vadászház felé vettük utunkat, addig nem mentünk el, ott egy(!) darabot sikerült lelni, ám az szerencsére kicsi volt:) Ekkor már 08:50 volt. Ha már egyszer elindultunk, van még pár hely amit illik felkeresni. Hogy ne szaporítsam a szót (elvégre szombat van), 12:00 -ra hazaértünk. Azzal a valamivel több mint 0.60 kiló gombával, amit az első helyen találtunk. Közben ótóval megtettünk cca. 40 km-t, gyalog istentudja mennyit, szintkülönbség 300 méter - nekem 1300-nak tűnt a seholegyfaseholárnyék hegyoldalon, ahol az elefántfű takarásában megbújnak a lapos mezőgazdasági tányéraknák. Csak beletiporni sikerült, elcsúszni s tenyerelni nem. A szentek ezerrel jöttek lefelé... Ha valaki 2008-ban engem rá tud beszélni gombázásra vagy gombászásra, az kösse fel a felkötnivalót rábeszélés kapcsán, mert Brhrrr..... Egy tanulsága van a délelőtti kálváriának. Ha elmegyek legközelebb és max. egy óra alatt nincs tele a kosár, el kell indulni nagyon gyorsan hazafelé. Így az időt sajnálom, s azt hogy az út mellett még nem elég érett a kukorica, amit eléggé el nem ítélhető módon meg akartam szedni a "sógoréból". Mindezek után a multifunkci adta meg magát, nem ismeri fel a telepítő szoftvert vagy mi a csudának hívják, így a segítés elmaradt, csak az ideg maradt. Nem annyira árnyalt azért ez a szombat, mivel délután óta a Ring negyedik része (Az Istenek alkonya) közvetítése van Bayreuth-ból. S nem tudok olyan harapós lenni, hogy ezt kihagyjam. Köszönöm a türelmet. 21:03

cacanska lepotica

Igaz hogy szombatonként nem szoktam túl hosszú bejegyzést írni, ám a kivétel erősít(het)i a nem létező szabályt. Az is elképzelhető hogy nem lesz hosszabb mint szokott.

Tegnap elmentünk a csapat egy részével (velem együtt 17-en voltunk) az ominózus játszásra. Indulás előtt másfél órával már izzadtam a proszekturán, lázasan kutakodva a kották után, nem tudva a megrendelő mit vár tőlünk. Párat sikerült összekapni, de ez ebben a formában nem lesz jó a továbbiakban. Vagy mindig mindenhová visszük az összeset, vagy minden alkalommal "görcsölhetek" mit hagyunk itthon. Egészen addig míg majd egyszercsak hipp-hopp el nem készül az új formátum. Amihez "csak" idő kell, a kivitelezésre van egy erős ígéretünk. Ez sem kevés, nem vagyunk telhetetlenek. Megjött a szállító kisbusz, bepakoltunk - a csomagtér fele sütikkel volt megrakva, így elég érdekes volt mellé tenni a Stowasser márkájú nagydobot az összes kütyüvel együtt. Egy fotót megért volna, de ez csak ma jutott az eszembe.. Kolléga úr kérdi, hová megyünk - mondom, halovány gőzöm sincs, de a sofőr bácsi tudja az utat. Mint kiderült, ő az egyik település polgármestere volt, de én eddig nem találkoztam vele. A kiépített útról letértünk egy hegyi ösvényre, ami jó állapotban volt ahhoz képest hogy egy hete minden nap esik az eső. Megérkeztünk egy tipp-topp vadászházhoz, két nagy üstben gőzölgött a valószínűleg végelgyengülésben kimúlt vaddisznó amit gomba keresés közben találtak. Ez a kedves ötlet csak annak jut az eszébe, akinek nem 32, hanem esetlegesen csak másfél eredeti foga van... A helyi háziszőttes kóstolása után a rendező elmondta az elképzelésüket, fújjunk vagy 30 percet, aztán ők leleplezik a vadászház mellé tervezett emlékoszlopot, aztán ha van kedvünk még játsszunk két "nótát" s ezzel a feladatnak vége. Ebéd, majd irány haza. A háziszőttesek kínálgatásával az asszonyok megbírkóztak, a csapat néhány tagja magára vállalta a rekkenő hőségben azok helyett is a bevizsgálást, akik nem éltek a lehetőséggel. A játékunkról sok mindent nem szeretnék mondani, talán csak annyit hogy a megrendelőnek tetszett. De ezzel csak ők voltak megelégedve - katonazenész nyelvjárásban az ilyen játékra csak annyit lehet mondani: egy darab művészet kipipálva! Jajj... nem tesszük a dicsőségtáblára, annál is inkább mivel ilyen tábla nincs. Majd akkor leszek elégedett valamennyire ha magunknak is tetszik amit csinálunk. Tegnap ehhez a mércéhez olyan messze voltunk mint én a műszaki tudományok doktora címhez. Ezután csak bevásárolni kellett menni, majd utána még a kertbe megnézni az őszibarack és cacanska lepotica nevű szilva puhaságát. Egy kosárral be is jött a házba, nagyon jó helyen van itt:)

folyt.köv.kicsit később. Köszönöm a türelmet. 18:33