bivalyfüves

Nem unatkoztam az elmúlt napokban egy szálat sem – zajlik az értetlenség. Írtam nem túl régen, hogy a csapat meghívást kapott egy nemzetközi versenyre, s hogy az anyagi fedezet is úton van. Nos, ezzel eddig semmi gond. A villám azóta csapott be, hogy elküldtem egy érdeklődő e-mailt a kapcsolattartó lengyel fickónak, és semmi… Semmilyen visszajelzés, se e-mail, se telefon, se fax, az ég egy adta világon semmi… Ráuszítottam a zenekari elnököt, hogy próbálja egy szinttel feljebb elérni a szervezőket. Kiderült, hogy a kapcsolattartó kórházban van, s azért van a csend. Jobbulást neki, de mi ezzel nem vagyunk előrébb… Aztán információk jöttek, olyanok, amelyekről nekem csak sejtéseim voltak, de a sejtések engem igazoltak. A végeredmény: a versenyen (mint mindenütt, ahol betartják az 1971-es államközi szerződéseket) csak „jogtiszta” nótákat lehet játszani. Esetleg lehet olyat, aminek nincs eredeti nyomtatott, zeneműkiadó által kiadott anyaga, de a fellépők rendelkeznek a szerző írásos engedélyével. Valamint olyan darab is játszható, ami már nem jogdíjköteles. Ehhez képest, az elküldött műsorunk 11 darabjából kettő(!) tiszta. Hmm… Úgy tűnik, feleslegesen vettem igénybe Herb330 és Harry Pityom segítségét. Nem teljesen feleslegesen, mert fel tudjuk használni az elkészült darabokat, sőt a gyakorlás sem megy veszendőbe. Csak ezen a versenyen nem tudunk előrukkolni vele. Az értetlenség pedig az elnököt viselte meg legjobban, plusz a zenekar menedzserét s engem. Az elnöknek nem fér a fejébe, hogy már nem úgy működnek a dolgok, mint pár évvel ezelőtt. Közrekaptuk s magyaráztuk a bizonyítványt. Mit nyerhetünk, s mit veszíthetünk, ha elmegyünk erre a versenyre ezzel a nem tiszta műsorral. Egy hónappal ezelőtt kezdtem írni a partitúrákat, de fizikailag lehetetlennek tartom ennyi idő alatt megcsinálni. Nem is tudtam/tudom elkészíteni. Ha viszont a zsűri nem kap az elhangzó darabokból partitúrát, akkor mi alapján pontozná a produkciót? Ha nem tud véleményt alkotni s azt a kotta alapján bizonyítani, akkor bizony diszkvalifikálják a csapatot. Ha kizárnak bennünket a versenyből, azzal elveszítjük a versenyt szervezők óvó kezét. Akkor meg minek menjünk el? Mondjuk le a részvételt. Még mindig kisebb a baj, mint elmenni s „bebukni”. Eléggé sütött a Nap, de az én fejem nem csak a kánikula miatt főtt… Valamit ki kell találni, hogy a versenyen való részvételünk ne ütközzön szabálytalanságba. Ennyi idő alatt, amennyi hátra van a versenyig, nem tudjuk beszerezni a műsorban elhangzó darabok eredeti kottáit. Az általam készített hangszerelés - ahogyan játsszuk a darabokat - , nem mentesít a jogdíj kötelezettség alól. Ha elfújjuk a darabokat nyilvános helyen anélkül, hogy jogtiszta a darab, akkor bizony a jogvédő teljesen jogosan pénzbüntetést szab ki. Az általam ismert pénzbüntetés alsó határa is elvinné a zenekari költségvetést cca. 15 évre. Kell ez nekünk?! Kell a fenének… Áthidaló megoldást kell találnunk. S jött is a megvilágosodás, míg a helyi járatú buszra vártam a tűző napon. Felejtsük el az elküldött műsort s menjünk el olyan műsorral, ami tiszta. Jogtiszta. Tehát van belőle eredeti, zeneműkiadó által kiadott, nyomtatott partitúra. Alakul. Saját tulajdonú kottáimból kicsipáztam párat, olyat, amit szoktunk játszani, vagy régebben műsoron volt nálunk. A végeredmény: jogtiszta (milyen csúnya szó, s ráadásul a rendszer is kipirosítja) darabokat fogunk játszani, a zsűri minden tagja megkapja az általunk játszott darabok partitúráit, ami alapján tud pontozni. Ha tud pontozni, akkor a verseny kiírás szerint is teljesítődik (sic!) az elvárás. Hawai, dizsi, (bivalyfüves) vodka!  S a rendelkezésre álló három zenekari edzés, plusz az indulás napjára tervezett utolsó próbának - amin részt vesznek a kisegítő muzsikusok - , elégnek kell lenni, hogy a harctéri idegesség a minimálisra zsugorodjon. Hmm… Köszönöm a türelmet. 21:01

Eltelt ez a pár nap Harry Pityom névadója után. Nem eseménytelenül, a szokásos „minden napra szarik a kutya valamit”. Múlt héten elbírálták az egyik pályázatot, s ha eddig nem volt ellensége a csapatnak, majd most lesz. Már a pályázat kihirdetésének napja után. Kimondva, kimondatlanul – de szoktam azt is emlegetni, hogy aki a hátam mögött beszél, jó eséllyel pályázhat arra, hogy kinyalja… Persze, ezzel a megnyert összeggel megoldódik a Lengyelországi versenyre való kiutazásunk. Egy dolog kipipálva! S van még pár, ami miatt fő(het) a fejünk. Sajnálatos dolog, hogy annyi pénz van a támogatásokra amennyi, de ha megszakadunk sem tudunk rajta változtatni. Ami kicsit is kapcsolódhat, arra benyújtjuk a pályázatot – s vagy van eredménye, vagy nincs. Odáig eljutottunk, hogy formai hibát már nem vétünk. Rutinosodunk Azért gondolom, hogy orrolni fog ránk pár szerveződés, mert a rendelkezésre álló összegből a zenekar kapta a legtöbbet, a teljes összeg 16%-át. S ha ehhez hozzáteszem, hogy a teljes összeg 5.000.000 HUF, könnyen kiszámolható a végeredmény. Erre az 5 millára pályázhatott minden csapat (táncosok, kórus, díszítőművészek, bélyeggyűjtők, nyugdíjas klub(ok), nem tudom felsorolni az egészet), akinek cégbírósági bejegyzése van, adószáma, öt évre visszamenőleg pozitív elbírálása (vagy valami hasonló). A városban 119 civil szerveződés van, ennek kb. a fele pályázatképes. Száz szónak is egy a vége, az utazásra/buszbérlésre, valamint a tagok tiszteletdíjára elég lesz ez a most nyert pénz. A versenyen összesen harminc percet kell produkálni a színpadon, a kiírás szerint egy fanfárt kérnek az elejére, plusz egy nemzeti darabot, a többi szabadon választott. Összekaptam a gondolataimat s – ezt már írtam – elküldtük a jelentkezéssel együtt a műsort. Aminek a hangszerelésével még nem vagyok teljesen kész, de ezen a héten befejezem. Már csak azért is, mert szombaton van egy fellépésünk, s vasárnap az első olyan proszekturai megmozdulás, amin csak a verseny anyaga kerül terítékre. Tehát legkésőbb csütörtök estére készen kell hogy legyek, pénteken a műv.ház embere készít belőle másolatot, s kezdődhet a boncolás A kisegítő zenészek is rábólintottak, elegen leszünk. S rábólintott a karácsonyi műsorban már szerepet vállaló billentyűs is, a szóló-, és a basszusgitáros is. S ha már eljönnek, akkor a műsorba beletettem a karácsonyi műsorból „I will follow him” . Majd egy külön bejegyzést írok a műsorról magáról, s hogy mit, miért úgy alakítottam, ahogy. Múlt szombaton bratyóm lánya ballagott, összegyűlt a nagycsalád egy kis eszem-iszom, dínom-dánomra. Cca. 30-an voltunk, s rengeteg kaja. A leves két kiló marhacsont, 3 db kappan nagyságú egész tyúk s zöldségek garmadájával főtt készre. Aztán következett a töltött káposzta, igaz nem akkorák voltak a „gombócok” amekkorát itthon csinálunk, nem „kétadagos” töltelékek voltak, csak olyan kis guszták. De volt belőle 280 db… Kihagytam a töltött káposztát. Élesítettem a káposzta után következő sajttal-sonkával töltött karajra, ami persze rántva volt, s a natúr rántott karajszeletekre, petrezselymes krumplival, főtt rizzsel, savanyú uborkával. Egy-egy szeletet ettem, de csak rizzsel, meg kis díszítő salátalevelekkel, paradicsommal. Szeszes italt nem ittam egy grammot sem. Általam csak zsupsznak nevezett 7UP italt ittam, és még nagy duzzogva megfejeltem három kókuszos kockával az ebédet. A tortá(ka)t nem vártam meg. Pedig azokat segítettem a helyszínre vinni. Egy kroklán (=csoki), és egy dobostorta. Szereti mindenki. Nekem viszont ott kellett hagyni a rendezvényt, jönni haza átöltözni rittyentős ruhába, s indulni a zenekarral a szombat délutáni fellépésre. Kipipáltuk az egy darab művészetet, pontosítottuk a tegnapi időpontokat s a taxi haza is hozott. Tegnap reggel az ötórai busszal indultam, ebédre hazaértem. Az indulás és az ebéd közt megébresztettük(sic!) a várost néhány helyen, majd elbuszoztunk egy 30 km-re lévő településre. Ezt a megye szervezte, olyan szervezés, mint a március 11-i volt. Amit azóta sem fizetet ki a megyei önkormányzat! Mondtam a zenekari elnöknek, legközelebb az ilyen felkérést csak akkor írja alá, ha a szerződés tartalmazza a kifizetési határidőt! Mindig tanulunk. Mára befejezem, majd jövök s jól megírom a lengyel verseny műsorát – már ha érdekel valakit. Ha nem, akkor is!  Köszönöm a türelmet! 20:53