2010. november 29., hétfő

Úgy döntöttem, visszafogom magam. Mielőtt a szervezetem mondaná azt: elég. Ennek első lépése, hogy minden decemberre esedékes megmozdulást lemondtam, kettő kivételével. Így - noha roppantul sajnálom, de - nem megyek sem Szolnokra, sem 3-án kedvenc zenekarom városába. Elmaradnak a (régen várt) találkozások, s elmarad az Adventi koncert fülelése is. Marad az e hétvégi tárgyalás, a zenekari próbák, s 20-án a koncert. Plusz utána az ünnepek. Tisztán. Köszönöm a türelmet. 15:30

2010. november 2., kedd

docendo discimus

Nem volt annyira happy a vasárnapi szólampróba - velem együtt kilencen(!) voltunk. Pedig eljátszottuk a zenekar legídősebb tagja által "Ő te drága clementííííína"-ra átkeresztelt darabot is, amelynek eredeti címe: Ó Te Boldog... Majdnem mindegyik nótába beleszagoltunk. Frici bácsi darabjával is kész lettem szombat éjjel, de az kimaradt az olvasópróba anyagából. Vigasztalt valamennyire, hogy a Bruckner darabtól nem lett senkinek hirtelen kiütése, sőt! :) Koncertmester megállapítása szerint ez a legjobb nóta az egész műsorban! Eleinte csak mosolyogtam, mint a vett malac - aztán mondtam neki, hogy fordítsa csak a szeme gombját a lezáró kettős vonal utánra, oda szoktam írni a dátumot, ha befejezek/leírok valamit. A dátum 2007. november 25. Tavaly is elővettük, de ha azt mondom, gyalázatosan jött vissza a leírt kottakép, az meg sem közelíti a valóságot. Most kilencen is jobban szólt, mint emlékeim szerint akkor. Felismerhető volt. Persze, hiányzott a fele s egyszerre több szólamot nem vagyok képes beénekelni még tudatmódoault állapotban sem. Most viszont szó sem volt tudatmódosításról. Egyébként még csak egyszer mentem másnaposan zenekari próbára (jó régen), de az emlékeim szerint felér egy vallatással. Igen, valahol hiszek a személyes példamutatásban. Még akkor is, ha ez manapság nem "trendy" :P Kíváncsi leszek, mit szól a csapat a C.Frank: Panis Angelicus darabhoz. Biztos vagyok abban is, hogy át lesz keresztelve a cím. Remélhetőleg vasárnap már terítékre kerülhet a Frici bácsi által '83-ban írt Choral-al együtt. Abban a szerencsében lehetett részem annak idején, hogy a suliban Szabó Laci bácsi kamara együttesétől hallhattam. Laci bácsi az eredeti kéziratból tanított, s nekem is van pár emlékem, amit csak s úgy fogadok el, ahogyan annak idején hallottam. Tempót is. Ritmusról nem is beszélve! Természetesen Frici bácsi darabjáról van szó, nem a Frank darabról... Nekem nincs kéziratom, sem annak másolata, én már a nyomtatott anyagból dolgoztam. A nyomtatott anyag semmit nem von le a darab ngyszerűségéből, csupán azért emlékszem a kéziratból való dolgozásra, hogy Laci bácsi volt az a nagyszerű muzsikus ember, akinek a zeneszerzők szívesen írtak darabot. S az általa képviselt rézfúvós kamarazenének. Persze, voltak rajta kívül is zenészek, ám én elfogult vagyok vele szemben is, ezt sosem tagadtam. S abban is szerencsém volt, hogy annak idején az órabeosztásom lehetővé tette hogy lássak - ne csak nézzek, értsem - ne csak halljak. Fásként mindig is jobban érdekelt a rézfúvós kamarazene. Pedig a fa-kamara órákat (pl. nekem is) nem kisebb ember tanítota, mint Szeszler Tibor tanár úr! De Laci bácsi kamaraórái... Ott láttam először, hogyan kell hatot ütni. Hogy ne zakkanjon meg se az integető, se a játékos. Köszönöm a türelmet. 18:48