pótlás (ismét)

Tavaly jártam errefelé, s akkor sem happy dologról írtam. Igen, ritkán írok ide. S időnként eszembe is jut, hogy akitől a biztatást kaptam (én annak vettem), hiába jön errefelé, nem lel új bejegyzést - véletlenül sem posztot. Nem védekezésképpen, de összeszaladtak a dolgaim - s mióta van a facebook, oda többet járok. Az is igaz, hogy az a közösségi oldal - vagy akárminek is nevezhetjük, tök mindegy - könnyebbé teszi a linkelést. Mint sokan tudjátok, az 'ámítógép (á la Benson pajtás) nap, mint nap feladja a leckét. S én még vagyok olyan elvetemült, hogy a tapasztalati úton szerzett tudást jobban kedvelem, mint a hízottlibán szerzett diplomát. Hogyan jön ez a kettő össze? Sehogy. De a ius murmurandi nekem is megadatott. Egyelőre a gondolataim nem tudja senki sem blokkolni, sem átalakítani, sem törölni. Nakéremszépen. Adós vagyok pár bejegyzéssel. Amik közül a legfontosabb az adventi koncert Pécs városában! Idén már a főpróbára mentem, igaz, aznap nem sok hiányzott, hogy lemaradjak róla. Igen, az Intercity, plusz a megszüntetett járat. hagyjuk Odaértem. A főpróbára is. Időben. Mély nyomot hagyott bennem Galli János: Négy ének Szent István királyról c. műve. Nem ismertem korábban ezt a darabot, vagyis rosszul fogalmazok ismét. Ezt a négy éneket ismerem. Hallottam, fújtam is még az elmúlt évezredben. De ezt a hangszerelést sosem hallottam a főpróbáig. Kérdeztem is Neu. Kareszt, Ő pedig ajánlotta a figyelmembe. Nem tettem le róla, hogy behatóbban is tanulmányozzam, eddig csak az akadályozott meg benne, hogy nincs belőle partitúrám. Ám a hangzás élményén nem tompított az - egyébként sűrű - elmúlt hónap. Nekem nagyon tetszett. Amit én fújtam, az az "öreg" Fricsay által készített hangszerelés, amit a módszerváltáskor újra előszedtek. Azért újra, mert az Eucharisztikus kongresszusra készült jó pár egyházi ének hangszerelése, s az ugyebár még a háború előtt volt. Szóval nekem ahhoz volt szerencsém. De így legalább nem csak néztem ki a fejemből a dallamfűzés kapcsán. Kell nekem az a partitúra! Meg is szerzem :) Türelmem (majdnem) határtalan. Attól nem félek, hogy nálunk terítékre kerül... Nem azért, mert nem lenne kedvem, valószínű a helyi - általam egyáltalán nem kedvelt - klérus hozsannázna, de hát ugye... "ki sötétben él, annak a halvány fény is fellobbantja a fájdalmat". Mindenki úgy érti, ahogy akarja. Pont. Klérus lezárva. Több darab is elhangzott, a végén Hidas Frici bácsi Fantázia és fúga című műve. Ehhez is volt szerencsém anno, nekem Frici bácsi minden muzsikája tetszik. A fantázia az 5/4-es ritmus kezdésével megadja az alapot. A fúga a klasszikus fúga, nem ecsetelem, ráadásul nem is tudnék annyit írni róla, mint kellene. Egy dolgot tettem volna csak a darab előadásához. Amikor a végén a vadászkürtök ismétlik a téma részletét, felemeltettem volna a kürtöket. Vagyis inkább kiemeltettem volna. Bár, mint az egyik vadászkürtös megjegyezte, így telibe fújták a mögöttük ülő harsonásokat :) Azzal zárom ezt a megkésett bejegyzést, amit pár éve kaptam, pont a Karmester úrtól: "Boldog új évet adjanak az égiek, de a Barátaim maradjanak a régiek" Köszönöm a türelmet! 22:49