füles szatyor

Délutánra megérett bennem a gondolat, csak bementem a proszekturára. Legyőztem a lustaságomat, biztosan azért sikerült, mert az ebédet kihagytam. Csak egy contrabass szólamért mentem, ehhez képest egy tescos (nagy)füles szatyorral értem haza:) A szatyor füle leszakadt persze, de már akkor, mikor beléptem az ajtón. Nem olyan nehéz a CB-szólam, ha már ott voltam hazahoztam a munkát. Nem tudom mikoriak ezek az indulókönyvek, olyan száz évesre becsülöm őket. Sajnos semmiféle évszám nincs benne, így csak az indulókból lehet következtetni a korukra. Tele vannak számomra teljesen ismeretlen indulókkal. A Hunyadi csak egy nagyszekunddal van lejjebb, mint ahogyan most játsszák a zenekarok. 49 induló és a Himnusz, Szózat van beleírva. Az indulók közül mindössze hetet ismerek... Lesz vele munka, de nagyon örülök neki. A "naggya" szólamok megvannak, ez a lényeg. Milyen jó hogy mikor ezek az indulókönyvek készültek, nem ismerték a "gagyi" fogalmát! Vízjeles vagy kőnyomatos kottapapírra írták, vastag borítóba vannak kötve. Ha végzek a munkával, biztos vagyok benne hogy becsomagolva és légtelenítve átadjuk a helyi múzeumnak. Majd kérünk érte olyan kottát ami nekik van, mi pedig most nem férünk hozzá:) Szerintem ebben az évben lesz mit csinálni - mert a kottatár is most van leltározás alatt - , s az sem kevés hál'Istennek. S amiről nem feledkezem meg, azok a vasárnapi próbák hétről-hétre, nos az is ad körmölni valót. S az év nagy dobása szeptemberben a zenekari buli az "Olvasó" színháztermében. Ma a mosolygás elmarad, majd legközelebb írok kettőt. Köszönöm a türelmet. 20:32

barna sör

Ma bejutottam a könyvtárba. Kilenc darab olvasnivaló, egy jó félóra elég volt hogy megtaláljam őket. Csendes, munkás hétköznap. Nem mindig az a problémám hogy a töltőtollaim rendre megadják magukat, de így sem szoktam nyakig tintás lenni. Már általában tinta patront használok, a tintásüveget eltettem olyan helyre, ahol nem járok úgy mint "Megyeri". Az is igaz, nekem sárga színű kabátom sincs. Kaptam egy jó üzlet címet ahol be fogom szerezni a tintákat, az a baj csak, hogy nem járok minden hónapban arra. Ha kitavaszodik, akkor viszont el kell mennem egy beszerzésre. Kellemest a hasznossal - a bolt ugyanis Kassán található. Akkor viszont megadjuk a megadni valót a kulináris örömöknek is, pl. marhapörkölt knédlivel, kevés ecetes párolt káposztával, igazi "sűrű" kenyérkével, egy kevéske szegfűszeges Fernet-tel, a barna söröket majd hazafelé a vonaton, üvegből. Mai muzsika G. Meyerbeer: Anjou Margit kétfelvonásos operája, még csak hírből sem hallottam. Eggyel több ok arra hogy meghallgassam:) Sikerült ma még elovasnom ez a kis érdekességet: Bónusz jótanácsok leendő "sztároknak": Csökkentsd szókincsed 100 szó alá. Állandó használatra rögzítsd a "köszönöm hogy itt lehettem", "üdvözlöm a nézőket", "sziasztok" kifejezéseket. Azonnal szakítsd félbe középiskolai vagy felsőfokú tanulmányaidat. Válassz könnyen elfelejthető becenevet. Így ha kimész a divatból, egy új névvel rövid idő után újra sztár lehetsz. Egy bőrdzseki, egy fekete póló és négy napi nem alvás segítségével bárki lehet alternatív külsejű. Tehetségtelenségedet leplezd a topisságoddal!:) Köszönöm a türelmet. 21:12

vasárnap (is)

A tegnapi nap nem az enyém volt. Hihetelenül fel tudom bosszantani magam, pedig alapjában véve egy csendes őrült vagyok. Reggel időben elindultam hogy mikor kinyit a könyvtár, az első legyek. Ez sikerült is, első voltam csak lepattantam az ajtóról. Mióta "civil ház" lett, szombaton a könyvtár zárva tart. Ki is van ragasztva egy írás miszerint a nyitvatartás ..... , szombaton zárva. A vasárnap egyáltalán nincs feltüntetve, de ez részemről már csak kötözködés. Egyáltalán, muszáj nekem könyvtárba járnom? S pont ide? Amikor átszervezték civil házzá (mai napig nem tudom mit jelent az hogy civil ház, talán előtte a nem létező hadsereg tartotta megszállás alatt), s leköltöztették a színpad alatti zenekari árokba a könyvtár harmadát, akkor is ökölbe szorult a talpam. Tehát a könyvtár zárva. Az ajtó elé viszont szépen lerakva 4 db mézes barackpálinkás üveg, természetesen üresen. Igaz ennyi erővel földhöz is vághatták volna. Gondolatban ismét tegezőviszonyba keveredtem a JóIstennel, s a városi kultúravezetők felmenőivel... Hazaérve, gondoltam megírom a könyvtár honlapján az indulataimat jólfésülten megfogalmazva. Sikerült is kellő regisztrációs huzavona után felmennem az oldalra, ahol megint csak meglepetéssel szolgáltak az oldalt karban (nem) tartók. Legutolsó bejegyzés 2007 novemberi, a könyvtár programja pedig szintén tavaly október 31-ig megadva. Nem számít, megírtam a mondókámat. Csak nem engedte megjelenni többszöri próbálkozás után sem. Na, lapozás a város honlapjára, botor fejjel azt hittem hogy itt több szerencsével járok. Ám tévedni emberi dolog, mondta a robotzsaru, s utolsó mondat amit hallott: "dik má' szinesfém..." Nem jártam sikerrel a város index fórumán sem, ott pedig belépni sem engedett sem a régi rendszerrel, sem az újabb regisztrációval. Milyen boldogító érzés, hogy most már két néven is írhatok hozzászólást, ám senki nem fog belekötni, mert ugy sem jeleníti meg... Sok ez nekem egy szombat délelőttre, így gép kikapcs, inkább alszom egyet. A délután sem volt valami változatos, írni nem volt kedvem, ezek után nem rontom el amit eddig csináltam. Ide lett volna kedvem firkálni, de miért is engedett volna a rendszer. Ugyan már, mindent ne akarjak egyszerre, jó dol(g)o(k)ra pedig érdemes várni:) Este enyhült mind a fejfájás, mind a mérgelődés. Közvetítés a MET-ből, Rossini: Sevillai borbély. Ma már kilenckor ott álltam az "Olvasó" előtt, persze hogy én voltam az első. Még a portás sem volt ott, aki beengedett volna a házba. Szép lassan megjöttek a zenekari tagok, az viszont megint csak érdekes, hogy valaki aki Gödöllő mellett lakik, hamarabb odaér a próbára, mintsem a portás. Rávetettük magunkat a ruhákra, majd csendes diskurzus a zenekar elnökvezérigazgatómindenesével. Kezdjük el a próbát, s egyenként hívja a tagokat a ruhapróbára, ő is tud figyelni, mi is dudálhatunk feszt. Kicsit meg lettek fújatva a mai nap, de hadd szokják:) Pár ember tudta hogy miért az volt a mai program ami, egy pedig közben rájött, s mosolyogva annyit mondott: "egyem a drága füledet, most jöttem rá" . Próba végén felhomályosítottam a kicsit furcsán nézőket hogy miért is volt. Nem a tűrőképességüket akartam tesztelni, csak muszáj hallanom hogy szól most, mert akkor tudok "belenyúlni" az anyagba. Nem tartom szerencsés megoldásnak hogy egy indulót kb négy különböző évjáratú könyvől játszik a csapat, ami a legfrisebb indulókönyvet tekintve is 20 éves. Persze nagyon kényelmes mindenkinek azt fújni, amit megszokott az elmúlt év(tized)ekben. Ezzel nekem csak az a gondom, hogy nincs közepe. Mivel a zenekar vadászkürtös hiányban (is) szenved - a többit nem írom le hogy milyen hiánnyal - , csak magamnak csinálom a munkát, amit persze szeretek csinálni, nem arról van szó hogy nem szeretem. Ám a zenekari játék, az csapatmunka. Persze mindenkinek hozzá kell tennie a saját produkcióját, másként nem jön létre az amit mindnyájan szeretnénk. Márpedig mindenki azt szeretné, hogy a lehetőség szerint jól szóljon. Nosza, tegye mindenki a dolgát, s nem lesz nagy gond. S ez kezdődjön azzal, hogy abból a kottából játszom, ami a pulton van, véletlenül sem fújom "séróból" az anyagot. Tudom hogy nem könnyű, nem is fog menni egyik vasárnapról a másikra. A próba végén sikerült Lajos bá'-t megszólítani a zenekar előtt, miszerint nem dönthetek s nem is akarok másról dönteni, de én nem szeretném ha abbahagyná a zenekarosdit. Nem kis rábeszéléssel hatottunk is a lelkére, nem hagyja itt a zenekart. Ám amit azért hozott, hogy elbúcsúzik, azt a csapat fogyassza egészséggel, mert Ő haza nem viszi :) S nem lenne olyan jól összeszokott csapat, ha meg nem kapta volna "élből": Lajos, jövőhéten nem akarsz ugyanígy búcsúzni?" Köszönöm a türelmet. 20:36

Petőfi

Tegnap este a Bartók rádió közvetítette Orbán György IV. Mise című művét. Nagyszerű. A húsvéti nyuszi beújíthat egy kerekes bevásárló kocsit, gyűlnek a kívánságok. Igaz előtte névnap is van, tehát a lecke fel van adva:) Milyen kár hogy műszaki analfabéta vagyok. Ilyenkor sajnálom hogy nem tudom előhúzni a rádió archívumból a "lement" közvetítéseket. Ha még egyáltalán van a rádió honlapjánál ilyen lehetőség. Mai nap várakozással volt tele. Délelőtt 09:00 óta várakoztunk hogy Debrecenből megérkezzen a hölgy a zenekari ruha mintáival. 13:40 körül már itt is volt. A bosszankodást némileg enyhítette a közlése, miszerint van szabad kapacitása, így nem elképzelhetetlen hogy roham tempóval, de tartani tudják a március 10-i határidőt. Úgy legyen! A hölgy érkezéséig pedig sikerült "alkotni" Pécsi(Prichystal) József Kossuth emlékére írt koszorúzó zenéjéből egy rövidebb változatot a jelenlegi felállás részére. Az elmúlt év(tized)ekben nem volt alkalmam a helyi koszorúzásokhoz, így nem tudom mennyi emlékező helyez el koszorút a város "Petőfi" szobránál, de abban biztos vagyok hogy annyi nem lesz mint mikor Egerben "húztam az igát". Az akkori zenekari tagoknak mind emlékezetes marad. Már csak azért is, mert jó szokásunkhoz híven - s őrizve a tradíciót - , reggel zenés ébresztő a város különböző pontjain, kb 10:30-ig. Kis szünet, majd ebéd után a színházzal szemben fél órás csődítő indulózás, aztán gyalogmenet a Petőfi szoborhoz. Ott azok, akiknek aznap első volt ez a megmozdulás, szép tartalmas beszédeket mondtak, majd elkezdődött a koszorúzás. Nem húzom nagyon az időt, összesen 126 koszorú volt. Egyenként elhelyezve, elvégre nem olyan játék ez, hogy dobjuk a karikát a rúdra... Majd a végén "a lakosság elhelyezi a megemlékezés virágait". Ám ezzel sem volt vége, mert még a "Kisassszony temetőben" még beszegtük az aznapi koszorúzós hangulatot. Szép hoszzú nap volt. Ekkor (is) mondtam, ha nekem sikerül egyszer nyugdíjba mennem, hat lóval sem húznak el semmilyen államiössznépi megmozdulásra. Ennek ellenére, most úgy néz ki a dolog hogy a március 15-i koszorúzáson részt fogok venni, de az új ruha ellenére, amit a zenekar kap a várostól, szeretetből sem fogom szétfújatni a zenekart. Ha már egyszer így adódott. Köszönöm a türelmet. 18:19

A mai napi tennivalók egy kicsit fáradttá tettek. Könnyen hallgatható Mozart muzsika a háttérzaj, igaz az este Bartók Divertimentójával kezdődött. Délután elmaradt a szunyóka, de semmi vész, majd bepótolom. Viszont a szunyóka helyett "megálmodtuk" a vasárnapi próba menetét. S a zenehallgatás közben sikerült is 15 oldalt leírnom a tubás kollégáknak. wow, wow, wow! megértettem a transzponálási módszerüket, de azért sem árulom el - hihetetlen. A zenekari elnöktitkárvezérigazgatómindenes mondta, hogy a réztányérosunk búcsúzni akar a csapattól... Nem szeretném elveszíteni, remélem sikerül rábeszélni hogy maradjon. Elmúltak az évek felette, de nem kell menetzenére beállni, csak jöjjön próbára, szereplésre. Kevesebb a zenekar, ha ő nincs. S a lelkesedése, a viccei, úgy ahogy van, az egész ember. Nem utolsó sorban a hangszerkezelése! Rajta kívül még csak egy embert láttam a hangszert játék közben forgatni úgy hogy még véletlenül sem ejti el, nem késik a beütéssel, szóval nagyon látványos. Ilyen forgatáshoz pedig nem merészség kell, hanem fizikum. Lehet hogy rosszul fogalmaztam, merészség is kell hozzá. Csak annyi nem elég. Ehhez az kell, hogy mestere legyen saját hangszerének. S akkor már teljesen természetes amit csinál. Amikor zenekarba kezdtem járni, volt egy "ultis" csapat - 1975-ben. Ma már csak Ő van meg abból a társulatból. Sokáig szeretném még látni a zenekarban! Majd' el felejtem: a polgármester rábólintott a zenekar új ruhájára, meg lehet rendelni:) 3 és fél millától csak egy kicsit kevesebb. Viszont sikerült a mellényről lebeszélni a mellénypártiakat. Lesz helyette ingblúz, ami nem ciki. A mellénnyel csak az a bajom, hogy a zenekari tagság kb 10 %-a (beleértve a lyányokat is) nem pocakos. A többiek, többé-kevésbé pocakosak. Ha csak elképzelem, hogy nyáron, vagy amikor az idő engedi, s nem akarunk (annyira) megsülni, az inghez, amit begyűr az ember a nadrágba, felveszzük a mellényt... húúúúha.... A gyalogmenet első harminc métere után, az ing imitt amott, kezd "kigyűrődni" a nadrágból. Szép látványos lenne, biztos nagy tapsot kapnánk:) A csapat döntő többségének lóg az inge, de rajta van a mellény. Nahiszen... Akkor maradjunk az ingblúznál, az nem annyira vészes, sőt levegőt is lehet venni benne, anélkül hogy úgy nézne ki benne az ember mint a kötözött sonka. Köszönöm a türelmet. 22:15

akacs

Tegnapra ígértem a folytatást, ám a net kapcsolat olyan lassú ha egyáltalán van, mint én lehettem anno a Cooper-teszten. Ha egyáltalán belekezdtem. Tegnap délelőtt zenekari próbálkozás, a nagy siker volt sorozatból. Minden próbán tanulok valamit. S minden próbán el kell ismételni, hiába van beírva is a kottába hogyan szeretném ha játszanák. Biztos arra kíváncsi egy pár zenekari tag hogy eszembe jut vagy sem szólni. Eddig eszembe jutott. Már csak azért is, mert a "stukkátó" a tükörhöz préselt. A zeneterem egyik falát ugyanis a felújítás során betükrözték a táncosoknak. Ha nem tesznek a tükör elé valami függönyt, előbb - utóbb búcsút is mondhatnak a tükröknek. Szerintem meg fognak repedni... Így hogy nincs függöny, így egyetlen jó dolog van benne. A zenekar látványát megduplázza:) Igaz, én jobban örülnék pár új zenekari tagnak, mert a "fa-sor" tényleg csak dísze a zenekarnak. Bár ha ezt a négy embert majd a basszustrombitás is hallani fogja, akkor közelítünk a megszólalás emberi mikéntjéhez. Szerintem az is igaz, hogy minnél többen vagyunk, annál könnyebb halkan játszani. Az viszont, hogy kinek mi a halk, azt meg megint csak embere válogatja. Persze időnként bele lehet csapni a lecsóba, fújjunk "AKACS" = ami kifér a csövön, de hogy milyen stressztől akar így megszabadulni valaki, az rejtély. A héten elmarad a proszektura, más irányú elfoglaltságok miatt. Legalább lesz idő kiporszívózni a takarítónőknek. Vagy esetleg megkeverni a port. Nedves, pláne vizes ruhával jobb ha elkerülik a kottatárat! Pár perce hozott a postás egy küldeményt, örülök hogy hozzám került. A Magyar Állami Operaház 1959-es kiadása, 5500 példányban készült, címe: A hetvenötéves Magyar Állami Operaház. Szabolcsi Bence előszavával. Mindenki benne van aki '59-ben ott dolgozott. Nem csak a zenészek, kórustagok, stb.,hanem a teljes személyzet, súgók, cipészek, díszletesek és a többiek. Nagyszerű kiadvány. Ezen a héten kitart Herman Dostal Flieger - Marsch a "Der flieger Rittmeister" operettből, egy 1912-es zongora kivonat alapján megkörmölöm a szólamokat a csapatnak a következő próbára. Ez is azok közé tartozik, amit szinte mindenki hallott már - a főtémát biztosan - , ám nem tudni hol. Csak annyit újítunk ezen az indulón, hogy végig játtszuk. A szárnykürtösöket is megállítja a kétvonalas hangzó "f" . :) Köszönöm a türelmet. 10:33

Bohémélet

Szombat este lévén, nem húzom az időt - nagyon. Délután Ágnes napi Családi összejövetel, 47 darab melegszendvics, és egy Baby torta (hozzávalókból sejteni lehet hogy altatós - 10 tojás + egy kg cukor, a többit nem tudom...) társaságában. Jajj... Este közvetítés a MET-ből, Pavarottira emlékeztek egy 1977-es Bohémélet közvetítés ismétlésével. Nagyszerű volt. Sikerült befejezni a holnapi próbán terítékre kerülő két nótát, így nem kell korán kelni. Holnap folyt.köv. Köszönöm a türelmet.

lagzigusztibódilajos

Az erre a hétre kigondolt proszekturai porkavarást ma délben befejezettnek nyilvánítottam. Persze hogy elfelejtettem a szájmaszkot elvinni magammal... Nem most csinálok először ilyesmit, s nagyon remélem hogy nem is utoljára. Nem a szájmaszk itthon hagyására gondolok, hanem a "rendrakásra". 100 mappát sikerült átlapoznom, megszemlélnem, s kezd fogalmam lenni arról hogy milyen kincseket rejtenek a szekrények. Szemmel látható módon az elmúlt cca. 37 év alatt - mert a szimpatikus zekekar 1969-ben került lapátra, hogy ezzel a képzavarral éljek - nem nagyon bolygatta a kottákat senki. Azon kívül, hogy felújításkor, költöztetéskor megmozgatták. Természetesen ahol fát vágnak, hullik a forgács, így kb mázsányi az a kottamennyiség, amit először - ha oda jutok - darabonként kell szétszedni, s aztán kerülhet a "katalóg"-ba:) Ezzel együtt is remek szórakozás ez a munka. A 100 mappában összesen 193 darab van, s ebben van pl. a teljes Trubadúr zenekari szólamai (egynek számolva) s a "Csicsóné" is. Először a szimpatikus kottákkal akarok végezni. Letisztázni hogy mit hová teszek, hogy ne kelljen keresgetni ha akad valaki akinek szüksége lesz rá. Schuch "bácsi"-nak - az alapító karmester - meg volt az a jó szokása, hogy a hangszerelései végére mindig ráírta az időpontot. Így - a későbbiekben - egy helytörténész is könnyebben meg tudja állapítani, mire mulattak az akkori munkások. S még most a kották lapozása közben is szimpatikusabb pl a Csicsóné, mint a jelenkor Lagziguszti-Bódilajosok, hogy az összes többi sztárt ne is említsem. Mint már az előző beírás(ok) valamelyikében írtam, kinek a pap, kinek a Pappné s kinek a paplan. Lapozzunk. Ma Antal névnap (is) vagyon. Szeretettel gondolok Farkas Tóni bácsira, akitől nem csak az összhangzattan órákon sokat emlegetett "legkisebb mozgás elve"-t hanem nagyon sok mindent lehetett tanulni. Az akkori Magyar Néphadsereg kiadta a három részesre tervezett "A Hangszerelés alapjai" című könyvét, sajnos én csak az elsővel találkoztam. Abból tanított is a sulin. Hogy a többi is megvolt, arról kedves felesége informált pár évvel ezelőtt. A kézirat annak idején elkészült. Ideje lenne ha előkerülne, bár sok reményt nem fűzök hozzá. Hétfőn nagyszerű koncert közvetítés volt a londoni Royal Albert Hallból. John Foulds (1880 - 1939): Requiem a világért. Valahol meg kell szereznem. Irok is a húsvéti nyuszinak hogy készüljön... Kedves ismeretlen, aki hozzászólt a Celibidache felvételhez, ha megkeres, tudok egy példányt keríteni számára, ám anonym módon aki engem Sanyinak hív, csak egy Ember van:) Köszönöm a türelmet. 18:44

eltelt

A mai nap nem kerül be a győztes napok közé... Eltelt, el is fáradtam, pedig semmi eredménye nem volt. Lesz jobb. Köszönöm a türelmet. 22:21

Cyrano

Történelmileg úgy alakult, hogy a mai napon az ebéd utáni szunyókálás 20 egész percre zsugorodott. Tegnap ebéd után viszont előreszaladtam vele - négy(!) órát "szunyókáltam" úgy, mint akit fejbe vertek. Tegnap az év első zenekari próbája volt. Talán fogalmazhatnék úgy is, hogy a próba próbája, mert várakozáson alul sikeredett:( Lesz jobb. Gyorsan felejthető, vasárnapig megpróbálom túltenni magam rajta. Egész egyszerűen hihetetlen. De azért sem árulok el részleteket. Tartom magam a csúnya mondáshoz, miszerint aki örömlánynak megy, ne sikítozzon, ha b.......k. Lapozok, mert nem török vulgársajtós babérokra. Ma megint a ruha ügyében volt némi mozgolódás délelőtt. Holnapra mindkét ruhakészítő cég megadja árajánlatát, s szerdán be is csörtethetünk vele a polgármesterhez, aki majd rábólint a néki jobban tetszőre, s hajrá. A többi már nem rajtunk fog múlni. Visszatérhetek a nem egészen félbemaradt hangszereléshez. Nem gondoltam volna, hogy ilyen hosszú időn keresztül "kotlok" rajta. De nem volt belekalkulálva a zenekar felöltöztetése sem, s amik még azzal együtt jártak. A kész árajánlatra - megfelelő anyagi háttérrel - könnyű lesz az illetékesnek rábólintani, s aláírni a szerződést. De mint minden szerződés, ez sem az aláírással kezdődik. S az előzmények vastagon ránk ragadtak, azzal a felkiáltással: "úgyis ti hordjátok, találjátok ki". Nincs is ezzel semmi baj, csak megint jó közép-európai szokás szerint "adduramdemáris"... Nem tudom hogy valaha eljutunk vagy sem a tervezésben (szervezésben) odáig, hogy ha nem is két évre, de egy évre előre a zenekar tudja hogy mikor-merre-meddig-kinek-miért. Persze az állami ünnepeket lehet tervezni, azok csak módszerváltás miatt változ(hat)nak. Temetéseket nem lehet tervezni, még az újratemetéseket sem. De ha csak ennyi lenne, ami nem módosul, akkor kevesebb mérget ennénk. A változatosság - mint tudjuk - gyönyörködtet. Az időjárást sem lehet megrendelni. De hogy a mai napig csak annyit tudni az ősszel esedékes jubileumi koncertről hogy valamikor szeptember végén lesz, az - legalábbis számomra - kicsit aggályos. Mert hogy a műsorról még egy árva szó sem esett... Na, bumm. Majd játszunk valamit. S nem fogjuk megszavazni hogy mit játszunk. Az is igaz, hogy a világon mindenütt lehet demokrácia, zenekarban nem. Kutya kötelessége mindenkinek úgy fújni ahogy szeleteli a levegőt az elöl álló. Lehet vele egyet nem érteni, de amíg önszántamból zenekari tagnak érzem magam, addig úgy kell fújnom ahogy legjobb tudásom szerint csak tudok. Közös produkció ez, nem nagy dolog. Egészen addig míg tisztába van mindenki azzal hogy az ő dolga a végcél érdekében micsoda. S a végcél nem más, mint jól sikerült produkció. A jól sikerült produkciót pedig általában tapssal mérik. Szerintem túl sokat beszéltem már erről. Ne beszéljünk róla, csináljuk. S ha már csináljuk, próbáljuk meg a tőlünk telhetően a legjobban csinálni. Nem lesznek álmatlan éjszakáink hogy nem követtünk el mindent a cél érdekében. Ma a mosolygás talán Cyrano-s: Találkozik az erdőben három állat. Te ki vagy? Nekem szép nagy fülem van, nagyon jól hallok, én vagyok a nyuszi. Te ki vagy? Nekem hosszú a karom, s jó a szemem, én vagyok a csimpánz. Te ki vagy? - kérdezik a kígyótól. Nekem se fülem, se kezem, én vagyok a karmester. Köszönöm a türelmet.

Lenin :)

Szombat este lévén, nem nagyon húzom az időt, s nem teszem próbára senki türelmét - legkevésbé a magamét. Már csak azért sem, mert nem vagyok türelmetlen, csak néha. Befejeztem a holnapi napon terítékre kerülő anyagot. A tubások feladják a leckét, már reggel azt hittem hogy jó amit leírok, de aztán jött a segítség s elmondta hogy mégsem... Három variációt írtam le nekik, nagyon remélem, hogy az utolsónak leírt jó lesz. A holnapi vallatásnál kiderül. A beszerzett muzsikák nagyszerűek, felesleges bármit is írni róluk. Meg kell hallgatni, ennyi az egész. A pécsi vasutaszenekar ma tartja a farsangi bulit, remélem Keil Ernő bácsi emlékére is fogyasztanak egy pohár italt. Már csak azért is, mert Ernő névnap volt ma egész nap, és még vagy 150 percig. Mára be is fejezem. A végére három aranyköpés a "Vak Béla vak volt" című könyvből: 1. "Az angol munkásosztály lába alól az utolsó pillanatban kihúzták az utolsó falat kenyeret." 2. "Az ipari forradalom következménye az volt, hogy Anglia országútjain megjelent a gőzmozdony." 3. "1922 után az állatállomány csökkenésének lehet a magyarázata Lenin halála." Köszönöm a türelmet. 21:40

máj

A mai nap is meg lett koronázva nagyszerű muzsikákkal. Idő még nem volt végighallgatni, de majd holnap... Délelőtt a zenekar felruházásával kapcsolatos "menet", haladunk is vele, szerintem hétfőn vagy kedden a polgármester asztalán landol a tervezet :D Délután megint sikerült a "kazettás" boltban kincsekre lelnem. Bellini: A Puritánok (Maria Callas, Giuseppe di Stefano, ... , Milánói Scala,vez. Tullio Serafin) Ponchielli: La Gioconda (Anita Cerquetti, Ettore Bastianini, ... , Firenzei Maggio Musicale, vez.Gianandrea Gavazzeni) Bellini: La Sonnambula (Nicola Monti, Fernando Corena, ... , Firenzei Maggi Musicale, vez.Richard Bonynge) Catalani: La Wally (Giacinto Prandelli, Silvio Majonica, ... , RAI zenekar, vez.Arturo Basile) Ravel: Bolero, Spanyol... ugyanaz a műsor mint a nemrég beszerzett André Cluytens kazettán, csak ezen Sergiu Celibidache vezényli a RAI Milánói és Nápolyi zenekarát, plusz a Caracasi szimpatikusokat. A négy opera + a Ravel összesen nem került 500 HUF-ba... Mindez legálisan, boltban, számlával! Vasárnap az év első zenekari próbája, most épp' arra körmölöm az anyagot. Az alpolgármester (vadász,halász,madarász) B.B. - nem az Isteni BB, mert az alpolgármester nem nőnemű - mondta hogy a vadászok a tömény italokat ha fogyasszák, bal kézzel koccintanak. Jobb kézzel tartani kell a májukat . . . Köszönöm a türelmet. 22:12

piros mente

Tegnap estére annyira lefáradt a rendszer, hogy az irányítópultot sem tudta behozni, így a bejegyzés elmaradt. Valamit megpróbálok törleszteni. Nagyszerű koncert volt hétfőn este Montrealból, a helyi szimpatikusokat Zubin Mehta vezényelte. Műsoron Csajkovszkíj: VI. (Patetikus) szimfonia, majd szünet után Sztravinszkíj: Tavaszi áldozat. Csajkovszkíj halála körül vannak nem tisztázott kérdések, találgatások, ám a szimfónia bemutatását és sikerét még megérte. 1893-ban mutatták be, pár héttel a Mester halála előtt. A Tavaszi áldozatról pedig közismert hogy 1913-ban mutatták be, s borzasztó nagy bukás volt... Nem "szakmai" füllel hallgatva, még most is "botrányos", bár nekem meg a műanyagzene botrányos, így a legjobb ha most abba is hagyom hogy kinek-kinek mi a botrányos. Kinek a pap, kinek a Pappné, esetleg a paplan ... Tegnap kis hó eltakarítás, mert hogy még van belőle mindig annak ellenére hogy napközben azért nem repkednek a mínuszok. Ami megolvad nappal, lefagy másnap reggelre. Így aztán úgy jártam mint a házmester: este bort ittam, másnap havat hánytam. Tegnap az ebéd utáni szunyókáláskor zizzent a telefon, félálomban láttam is hogy a zenekar elnök-vezérigazgató-titkár-mindenese hív, de reagálásra nem volt idő. Annyi óvintézkedést azért szoktam tenni, hogy a hívásbeállításoknál a "nincs hívásfogadás" van beállítva. Nem nyughatott mert hívott egy idő után a "vonalason", annak a hangja pedig még a prágai Gólemet is felébreszti. S mivel ilyen ébredés után 5 másodperccel eléggé nyűgös szoktam lenni, a hírre - miszerint a polgármester megszünteti a zenekart - sikerült egy olyan cifrát mondanom, hogy a membrán is belepirult. Csak egy villanásnyit tartott, mert azért folytatta a mondandót, miszerint ma 9-kor jelenés a polgármester helyettesnél a zenekar ügyében. Jaaa, ezt viccnek szánta a polgármester? A fenébe. Ilyesmivel nem illik viccelni - nagyon zokon vettem - , mert nyugdíjba vonulásig a hadseregben sikerült "megérni" a módszerváltás óta pár átszervezést, s az ugye nem múlik el nyomtalanul senkinél sem. Gondoltam rá hogy viszek magammal botot - nyilván csak viccből, ha ilyen mókás a polgármester - de halgassuk meg mivel hozakodnak elő. Persze füles azért volt, hogy miről lesz szó, így azért nagy meglepetés nem ért. Csak fülig ért a szám:) Mint ahogy a beszélgetés minden résztvevőjének. A helyi önkényes tűzoltózenekar az idén 50 éves. Ennek alkalmából új ruhát kap. Olyan igazi hagyományőrzős fekete nadrág piros mentés aranysujtásos sisakos tűzoltóruhát, mint amilyen a Központi Tűzoltózenekarnak van! Plusz még egy mellényt is, mert abba a szép piros mentében nyáron meg lehet ám fulladni akkor is ha semmit nem vesz alá az ember. Mostanában pedig nem nagyon hűvösek a nyarak. Természetesen marad a mostani szürke tűzoltó ruha is, hiszen "ócskával kíméljük a jót". A legszebb talán az az egészben, hogy a márciusi ünnepségeken már az új ruhában szolgáljuk ki a "szentségeket" a városi ünnepségeken. Úgy legyen! Köszönöm a türelmet. 17:42

Homérosz

A zenebeszerzésről túl sok írni való nincs. Ugyanaz az üzlet ami Karácsony előtt kipakolta a "kilóra vett" kazettáit. Tegnap is betévedtem célzott vásárlási szándékkal, s most csak kíváncsiságból szemrevételeztem a polcot. Szinte semmit nem fogyott, vagy dúsították a kínálatot s kiseperték a raktár sarkát. Bontatlan mind, mint az eddigiek. Tegnapi zsákmány: Beethoven mjuzik Edwin Fischer zongorista, és Wilhelm Furtwaengler + a londoni szimpatikusok, 1951, 1952-es felvételek. Verdi - Traviata. Aureliano Pertile, Milánói Scala, a teljes Traviata 99 HUF ... Hihetetlen, de ugyanilyen áron még Puccini: Tosca-hoz is hozzájutottam Gigli-vel. A Tosca-t most fülelem negyedszer:) Nem tudok betelni vele. Volt már ilyen amikor az 1957-es Maria Callas és Di Stefano-hoz hozzájutottam, de az csak ún. keresztmetszete az operának. Azt viszont lemezen sikerült megvenni, az ár ugyanaz, mint most. Az 'ámítógépet direkt nem kapcsoltam be, s így azért jobban szalad a toll a kottapapíron. Holnap kinyit az olvasó is, végre mehetek a proszekturára turkálni a kották között. Ma délelőtt rázendített a havas eső, majd kisvártatva a hó is, és esett egészen 18:00 óráig. Útviszonyok - siralmas. Még valami mosolyogtatót csak kellene a írni a végére. Megvan! Pivárcsi István összeállított egy kiadványt "Diákok válogatott aranyköpései"-ből, a könyv címe: Vak Béla vak volt. Egy gyöngyszem, Homérosz: Iliász. "Mindenre már nem emlékszem az egészből, mert rettentő hosszú. Homérosz folytatásokban mesélte el ezt az eposzt, leírni nem is tudta volna mert vak volt, meg akkor még nem is volt papír. Tele van jelzőkkel, amik eggyegy szereplőt jellemeznek ezek a jelzők, amik nekem nemigen tetszenek, attól is olyan bonyolult az egész. Rengeteg isten működik benne közre, azok zavarják meg rendszerint a dolgokat. Ebben az eposzban aztán elpusztul a trójai város, amiben Odüsszeusz is szerepelt. Ebből másra most nem emlékszem, de az Odüsszeuszból igen... Van benne egy Küklopsz aminek kinyomták a szemét, aztán Kirké megitatta Odüsszeusz társait bájitallal és disznóvá varázsolta őket. Behajtotta őket az ólba és makkot vetett eléjük. Ekkor döbbentek csak rá, hogy mi is történt meg velük. Sok szigetet meglátogattak, csak mentek körbe körbe a tengeren és Odüsszeusz egyszercsak egyedül maradt. Ezért aztán húsz év multán hazatért a bolyongásából, de már csak a kutyája ismert rá, de az is mindjárt megdöglött ahogy felismerte. Mindenkit megölt haragjában, csak a feleségét nem, és itt vége lett." Köszönöm a türelmet.

jajj...

http://www.youtube.com/watch?v=xdLyL2_mFaA Ma délelőtt többekkel együtt ezt kaptam az iwiw üzenőfalon. Nem tudtam hogy sírjak, vagy nevessek. Így aztán a nevetéstől könnybe lábadt a szemem... Nem az Isten állatkertje nagy, csak alacsony a kerítés! De mivel szombat este van, nem húzom nagyon az időt. A mai (zene)beszerzésről majd holnap írok, legalább lesz időm meghallgatni addig. Köszönöm a türelmet. A linkhez pedig jó mulatást! 21:26

fahreinheit

Szép estét! Nagyon az év elején vagyunk, a fű sem növekedik. Nem is igen tudna, ma reggel fél hatkor a 2. emelti ablakra akasztott hidegmérő mínusz 27 celsiust mutatott. Ebből csak az következik, hogy mínusz 17 volt, mert ez a hő-hidegmérő a mínuszoknál 10 fokkal el van cseszve:) Még az a szerencse, hogy ezt tudom. Bár mutathatná Fahreinheit-be is, a váltószám 3.25 a plusszoknál, a mínuszoknál halovány gőzöm sincs. A proszektura csak hétfőn nyitja meg kapuit a közönség előtt, azt már féllábon is kibírom. Már csak azért is, mert tennivaló akad. A szokásos befejezés előtti kínlódás... Az sem hátrány ilyenkor, hogy már elég jól ismerem a korlátaimat, meg hogy mi szokott lezajlani a fejemben ilyenkor. Persze próbálom elhessegetni a negatív hullámokat, minden csinálok, csak éppen azt nem amit kellene. Ez mind, mind hozzátartozik. Nem tudom más hogyan bírkózik meg az ilyesfajta gondjaival, ha egyáltalán vannak. De az is biztos hogy ha rábiggyesztem a dátumot a végére, olyan három felkiáltójelet teszek a "wow" hangutánzó szó után - ami most trendy - hogy öröm lesz nézni:) Pár perce ért véget a "háttérzaj", ma este Mendelssohn: Éliás című oratóriumát hallhattam, nagyon jó muzsika. Ez is. S még mennyi jót nem is hallottam:( Mert ha az 'ámítógép nem is lenne kitalálva - majdnem azt írtam hogy kitálalva - , akkor is ott van az a temérdek könyv amit még szeretnék elolvasni, aztán ott vannak azok a könyvek, amiken "nem kell gondolkodni", s ennek soha nincs vége... Ne is legyen. Inkább a bőség zavarával küzdjön az ember, mint bárminek a hiányától. Gárdonyi Géza a "Göre Gábor bíró úr" könyveiben nagyon jól szemlélteti ezt is. Az is igaz, hogy a "Göre"-s könyveket a ponyvához sorolják, de engem soha nem zavart hogy kinek milyen írását miért és hová sorolják. Egyik alkalommal Göre szembekerül őcsászárifelségével, aki megkérdezi hogy milyen volt az aratás. Válasz: maradt ölég zsákunk. Na, ebből aztán magyarázták az okosok hogy a magyar parasztnak milyen csavaros az észjárása. Köszönöm a türelmet. (ez még tegnap íródott,csak elbénáztam.)

Holle anyó

(félédes) Bort, búzát, békességet. S más efféle jókívánságokat mindközönségesen. Jöhetnek ezerrel a közhelyek, jópofizások. Mint mindig, mindenhol, mindenkivel. Természetesen vannak kivételek. Ők erősítik a "szabályt". A szabályok pedig arra vonatkoznak, akik betartják. A képládában egymást múlják alul a hírolvasók - szerkesztők. El vagyunk látva hírekkel, nem mondhatja senki hogy "nem is hallottam". Milyen jó hogy tudom azt hogy a velencei tavon lehet korcsolyázni, de a Balatonon nem. S aki megszegi, azt akár 20.000 HUF-ra is büntethetik. Hahaha... Ha a balcsira mennék engedély nélkül korcsolyázni, biztos vinnék magammal ennyi pénzt, személyi igazolványt, lakcím kártyát, adószámot, stb. S ha nem kap el a rend őre, esetleg a helyi polgárőrség Michelin babának öltözött éber őre, a pénz akkor is jól jön. Egyik prímás ismerősöm szerint: pénz nélkül figura az ember. Na, lapozok. Tegnap este rákezdett Holle anyó, s megrázta a dunyhákat, egészen reggelig. Mikor ledőltem hajnali ötkor, még jött az áldás. Az időpontot még most sem sikerült nagy megkönnyebbülésel a kotta végére biggyeszteni. Most következik még a "biztos úgy írtam le ahogy akartam" mindenkor előjövő kétsége. Még kb a 15 %-a hiányzik. Korainak tartom saját kétségeimet, ez akkor szokott elővenni mikor már befejeztem s ráírtam a dátumot. Éppen ezért holnap kezdek egy másik "nótát", gondolva arra, hogy ősszel meg kell tartani a zenekar évfordulóját az "olvasó"-ban. S ezzel kezdetét veszi a "hosszú menetelés". Az éjféli mise előtt kaptam egy "mobil" pálcát. Kedves ismerősöm fia hozta az ajándékot "vidd el Sanyikának" kísérő szöveggel. Nagyon jól esett. A Kedves ismerős sajnos már nem jár a zenekarba fuvolázni, ám az unokája és a harsonás fia igen. Sokat köszönhetek Laci bácsinak (is), fújhattam mellette még a múlt évezredben, s megszámlálhatatlan zenekari találkozón, fesztiválon. Azon ritka képességű emberek közé tartozik, akik mindenkor józanok tudtak maradni. S most nem a zenészek általánosságban vett józanságára gondolok. Be is tettem a vitrinbe a többi "kegytárgy" mellé. Nem Laci bácsit, a pálcát! Mielőtt valaki vigyorogna egy jót:) Mai nap jó lett volna meghallgatni Mirko Krajci: Simfonia da Requiem című darabját, ám nem találom a felvételt. Mirko Krajci Pozsonyban élő zeneszerző, sajnos csak ezt az egy darabját hallottam idáig. A pozsonyi fúvószenészeknek - még a Kromeriz-i fesztiválon - évekkel ezelőtt említettem, semmi érdemi információt nem tudtak akkor adni a szerzőről. Szerintem a régen esedékes kirándulást meg kell az idén ejteni, s elmenni Pozsonyba "sörzeni" :) Majd turbósítjuk a hangulatot a sokféle ízesítésű leginkább a színében unicumra hasonlító Fernet nevű remek pálinkával. Nekem a szegfűszeges változat a kedvenc. Kedvenc... Ugyan már, évekig nem jutok hozzá, de attól még szívesen fogyasztom amikor elérhető. Akkor viszont ameddig tart. Egy biztos. Nem fog megfakulni az üvegben:) Köszönöm a türelmet. 20:44