lagzigusztibódilajos

Az erre a hétre kigondolt proszekturai porkavarást ma délben befejezettnek nyilvánítottam. Persze hogy elfelejtettem a szájmaszkot elvinni magammal... Nem most csinálok először ilyesmit, s nagyon remélem hogy nem is utoljára. Nem a szájmaszk itthon hagyására gondolok, hanem a "rendrakásra". 100 mappát sikerült átlapoznom, megszemlélnem, s kezd fogalmam lenni arról hogy milyen kincseket rejtenek a szekrények. Szemmel látható módon az elmúlt cca. 37 év alatt - mert a szimpatikus zekekar 1969-ben került lapátra, hogy ezzel a képzavarral éljek - nem nagyon bolygatta a kottákat senki. Azon kívül, hogy felújításkor, költöztetéskor megmozgatták. Természetesen ahol fát vágnak, hullik a forgács, így kb mázsányi az a kottamennyiség, amit először - ha oda jutok - darabonként kell szétszedni, s aztán kerülhet a "katalóg"-ba:) Ezzel együtt is remek szórakozás ez a munka. A 100 mappában összesen 193 darab van, s ebben van pl. a teljes Trubadúr zenekari szólamai (egynek számolva) s a "Csicsóné" is. Először a szimpatikus kottákkal akarok végezni. Letisztázni hogy mit hová teszek, hogy ne kelljen keresgetni ha akad valaki akinek szüksége lesz rá. Schuch "bácsi"-nak - az alapító karmester - meg volt az a jó szokása, hogy a hangszerelései végére mindig ráírta az időpontot. Így - a későbbiekben - egy helytörténész is könnyebben meg tudja állapítani, mire mulattak az akkori munkások. S még most a kották lapozása közben is szimpatikusabb pl a Csicsóné, mint a jelenkor Lagziguszti-Bódilajosok, hogy az összes többi sztárt ne is említsem. Mint már az előző beírás(ok) valamelyikében írtam, kinek a pap, kinek a Pappné s kinek a paplan. Lapozzunk. Ma Antal névnap (is) vagyon. Szeretettel gondolok Farkas Tóni bácsira, akitől nem csak az összhangzattan órákon sokat emlegetett "legkisebb mozgás elve"-t hanem nagyon sok mindent lehetett tanulni. Az akkori Magyar Néphadsereg kiadta a három részesre tervezett "A Hangszerelés alapjai" című könyvét, sajnos én csak az elsővel találkoztam. Abból tanított is a sulin. Hogy a többi is megvolt, arról kedves felesége informált pár évvel ezelőtt. A kézirat annak idején elkészült. Ideje lenne ha előkerülne, bár sok reményt nem fűzök hozzá. Hétfőn nagyszerű koncert közvetítés volt a londoni Royal Albert Hallból. John Foulds (1880 - 1939): Requiem a világért. Valahol meg kell szereznem. Irok is a húsvéti nyuszinak hogy készüljön... Kedves ismeretlen, aki hozzászólt a Celibidache felvételhez, ha megkeres, tudok egy példányt keríteni számára, ám anonym módon aki engem Sanyinak hív, csak egy Ember van:) Köszönöm a türelmet. 18:44