vasárnap (is)

A tegnapi nap nem az enyém volt. Hihetelenül fel tudom bosszantani magam, pedig alapjában véve egy csendes őrült vagyok. Reggel időben elindultam hogy mikor kinyit a könyvtár, az első legyek. Ez sikerült is, első voltam csak lepattantam az ajtóról. Mióta "civil ház" lett, szombaton a könyvtár zárva tart. Ki is van ragasztva egy írás miszerint a nyitvatartás ..... , szombaton zárva. A vasárnap egyáltalán nincs feltüntetve, de ez részemről már csak kötözködés. Egyáltalán, muszáj nekem könyvtárba járnom? S pont ide? Amikor átszervezték civil házzá (mai napig nem tudom mit jelent az hogy civil ház, talán előtte a nem létező hadsereg tartotta megszállás alatt), s leköltöztették a színpad alatti zenekari árokba a könyvtár harmadát, akkor is ökölbe szorult a talpam. Tehát a könyvtár zárva. Az ajtó elé viszont szépen lerakva 4 db mézes barackpálinkás üveg, természetesen üresen. Igaz ennyi erővel földhöz is vághatták volna. Gondolatban ismét tegezőviszonyba keveredtem a JóIstennel, s a városi kultúravezetők felmenőivel... Hazaérve, gondoltam megírom a könyvtár honlapján az indulataimat jólfésülten megfogalmazva. Sikerült is kellő regisztrációs huzavona után felmennem az oldalra, ahol megint csak meglepetéssel szolgáltak az oldalt karban (nem) tartók. Legutolsó bejegyzés 2007 novemberi, a könyvtár programja pedig szintén tavaly október 31-ig megadva. Nem számít, megírtam a mondókámat. Csak nem engedte megjelenni többszöri próbálkozás után sem. Na, lapozás a város honlapjára, botor fejjel azt hittem hogy itt több szerencsével járok. Ám tévedni emberi dolog, mondta a robotzsaru, s utolsó mondat amit hallott: "dik má' szinesfém..." Nem jártam sikerrel a város index fórumán sem, ott pedig belépni sem engedett sem a régi rendszerrel, sem az újabb regisztrációval. Milyen boldogító érzés, hogy most már két néven is írhatok hozzászólást, ám senki nem fog belekötni, mert ugy sem jeleníti meg... Sok ez nekem egy szombat délelőttre, így gép kikapcs, inkább alszom egyet. A délután sem volt valami változatos, írni nem volt kedvem, ezek után nem rontom el amit eddig csináltam. Ide lett volna kedvem firkálni, de miért is engedett volna a rendszer. Ugyan már, mindent ne akarjak egyszerre, jó dol(g)o(k)ra pedig érdemes várni:) Este enyhült mind a fejfájás, mind a mérgelődés. Közvetítés a MET-ből, Rossini: Sevillai borbély. Ma már kilenckor ott álltam az "Olvasó" előtt, persze hogy én voltam az első. Még a portás sem volt ott, aki beengedett volna a házba. Szép lassan megjöttek a zenekari tagok, az viszont megint csak érdekes, hogy valaki aki Gödöllő mellett lakik, hamarabb odaér a próbára, mintsem a portás. Rávetettük magunkat a ruhákra, majd csendes diskurzus a zenekar elnökvezérigazgatómindenesével. Kezdjük el a próbát, s egyenként hívja a tagokat a ruhapróbára, ő is tud figyelni, mi is dudálhatunk feszt. Kicsit meg lettek fújatva a mai nap, de hadd szokják:) Pár ember tudta hogy miért az volt a mai program ami, egy pedig közben rájött, s mosolyogva annyit mondott: "egyem a drága füledet, most jöttem rá" . Próba végén felhomályosítottam a kicsit furcsán nézőket hogy miért is volt. Nem a tűrőképességüket akartam tesztelni, csak muszáj hallanom hogy szól most, mert akkor tudok "belenyúlni" az anyagba. Nem tartom szerencsés megoldásnak hogy egy indulót kb négy különböző évjáratú könyvől játszik a csapat, ami a legfrisebb indulókönyvet tekintve is 20 éves. Persze nagyon kényelmes mindenkinek azt fújni, amit megszokott az elmúlt év(tized)ekben. Ezzel nekem csak az a gondom, hogy nincs közepe. Mivel a zenekar vadászkürtös hiányban (is) szenved - a többit nem írom le hogy milyen hiánnyal - , csak magamnak csinálom a munkát, amit persze szeretek csinálni, nem arról van szó hogy nem szeretem. Ám a zenekari játék, az csapatmunka. Persze mindenkinek hozzá kell tennie a saját produkcióját, másként nem jön létre az amit mindnyájan szeretnénk. Márpedig mindenki azt szeretné, hogy a lehetőség szerint jól szóljon. Nosza, tegye mindenki a dolgát, s nem lesz nagy gond. S ez kezdődjön azzal, hogy abból a kottából játszom, ami a pulton van, véletlenül sem fújom "séróból" az anyagot. Tudom hogy nem könnyű, nem is fog menni egyik vasárnapról a másikra. A próba végén sikerült Lajos bá'-t megszólítani a zenekar előtt, miszerint nem dönthetek s nem is akarok másról dönteni, de én nem szeretném ha abbahagyná a zenekarosdit. Nem kis rábeszéléssel hatottunk is a lelkére, nem hagyja itt a zenekart. Ám amit azért hozott, hogy elbúcsúzik, azt a csapat fogyassza egészséggel, mert Ő haza nem viszi :) S nem lenne olyan jól összeszokott csapat, ha meg nem kapta volna "élből": Lajos, jövőhéten nem akarsz ugyanígy búcsúzni?" Köszönöm a türelmet. 20:36