festék

Ebben a jó időben, mikor nincs szükség sem ködmönre, sem berliner kendőre, gondoltam a kertben átfestek pár dolgot. A nagyothalló kedves szomszéd adott egy vasrácsot az ablakra, elég lepusztult állapotban volt, átfestem. Nem a szomszédot, a rácsot. Ilyen időben biztosan hamar megszárad. Ránézésre akkora mint az egyik ablakunk, 18 db facsavarral fel is lehet biggyeszteni a helyére. Hajrá. Leltem egy doboz fekete festéket, és nekiültem a cseresznyefa alatt rákenni a jótékony takarást a rácsra. Semmi probléma, takar rendesen. Akkor hadd száradjon. Eltelt egy délután, még mindig nem száradt meg. Nem baj, holnapra jó lesz. Másnap reggel nézem, még mindig nem száradt meg. Kiraktam a tűző napra, kis szellő is lengedez, délig megadja magát. Nem, s nem. Nem szárad. Mi a búbánatért nem szárad? Beletúrtam a szemétbe, s megkerestem a festékes dobozt. Hátha okosabb leszek az információtól amit a dobozra írnak. Okosabb is lettem. Amilyen ügyes vagyok, nem a fekete festéket kentem fel a rácsra. Feketének fekete, az igaz. De nem olajfesték, hanem alvázvédő. Kb 20 éves alvázvédő, szép fénye fekete színű. A szomszéd szerint ez eredetileg olyan állagú mint a kátrány. Csak az évek alatt „kipuhult”. Na ja. Ezek után megmértem a rácsot is, az ablakot is, s újra csak kiderült hogy nem tudok gondolkodni. Mert 12 centivel nagyobb a rács mint az ablak. Nosza, majd vasfűrésszel levágom a felesleget. Igen ám, de nem lehet hozzáérni, annyira fog. Így egyelőre arra várok hogy valamikor csak megszárad, s folytathatom az ablak berácsozását. Mindenesetre a szúnyoghálót feltettem, azt nem lehet elszabni. Sovány vigasz, de vigasz. Köszönöm a türelmet. 17:35