2008. február 29., péntek

sprotni

A hét eleje elég messzinek tűnik, de munka volt mint ahogy mindig, csak kicsit jobban sűrűsödött. Sűrű szentleszedések közepette alakul az indulókönyv, de csak magamra haragudhatok. Ezért is jó ha nincs főnöke az embernek, bár így csak saját magát okolhatja. Már ahogy. Mert nem tudom gyorsabban, szebben, jobban mint ahogy most csinálom, legalábbis a mostani gyakorlattal. A lényeg egy: senkinek nem lesz gondja azzal hogy milyen kottából fújjon, nem kell több indulókönyvet vinni csak egyet, ezt az "újat". V. Henrik tegnapig kitartott, már a buszra várva is ezt fütyülöm. Tegnap váltottam új felvételre, ez pedig Bruckner bácsi 6.-ja. Westfáliai Zenekar, Hubert Reichert. Nem tartozik a sokszor hallott harmadikhoz vagy hetedikhez, esetleg a kilencedikhez, de jó muzsika:) Kissé zavaró hogy a scanner meg dolgozik ezerrel, zúgolódik mint törzsökös kocsmajáró ha nem a "klasszikus" vastagfalú háromdecis pohárban szolgálják ki a fröccsöt. Valamelyik nap láttam egy régi ismerőst (nem ismert meg), anno mikor a SZU-ban voltunk együtt a KISZ-es csempészjárattal, akkor még a kubai fehér rumot pezsgővel, uram bocsá' dán sörrel itta. Mostanság a "koccintós" fantázianevű félédessel keseríti mindennapjait. Példát vesz a politikusokról - változik az ízlése. Politika befejezve. Ma viszont kaptam a majdnem hiánycikknek számító tescogazdaságos dunai félédest, szerintem ez jobb mint az olasz száraz. Holnapra megígérték a festékesek is, hogy rendben lesz minden, dolgozhat a nyomtató is, s végre kézzelfogható lesz az elmúlt hetek munkájának gyümölcse. Kijöttem a kismaccsból:) Jó hogy nem szoktam előre leírni amit akarok, ez a sok - időnkénti marhaság - csak úgy dől belőlem mint tehénből a metángáz. Még a tegnapi naphoz tartozik, hogy a jó muzsikát árusító boltban nem találtam egy darab kazettát sem... Lehetetlen hogy eladták volna, ez nem a gagyi fajta, ezt nem keresi különösebben senki csak aki olyan elvetemült hogy képes "komoly" zenét hallgatni, netán áldoz is érte - már amennyiben áldozatnak lehet nevezni azt a bizonyos darabonkénti 99 ft-ot. S a darabonként nem a kazetták számára vonatkozik, mert például egy operakeresztmetszet ami nem egy kazetta, az is 99 HUF. Nem átallottam rákérdezni hogy hová suvasztották el - hátha engednek az árból s egyben eladják például nekem egy még jelképesebb összegért. Nem, nem adták el, s nem is ajánlották fel sem jelképes összegért, sem máshogy. Csak olyan helyre tették, ami felér egy tornagyakorlattal. S az tudvalévő hogy a tornaszerek a legcsúnyább halálnemek. Olyan helyre tetették, ahol a nem túl magasnövésű emberek sem találják meg könnyedén. Azok, akik kampóval szedik a földiepret. Aha, direkt elsuvasztották. Engem is megillet a "ius murmurandi" . Egyébként meg olyan mindegy, aki keres az talál - ha van ideje. Megtaláltam én is a görög sprotni-nak nevezett fagyasztott apró halat, vételeztem is belőle, ma meg is sütöttük. Minden nap nem fogok enni, de időnként igen. Ha már egyszer hal, akkor az én kedvencem a borsos lisztben forgatott tiszai szürkeharcsa, esetleg még nagy duzzogva a sült pisztrángot is megeszem, csak az íze kedvéért:) Köszönöm a türelmet 20:37

2 megjegyzés:

Macika írta...

Kérem szépen, melyik üzletben kapható a sprotni?

Saint-Moty írta...

Én a sparban leltem rá annak idején - időnként most is látom, hogy van.