:)

Ma, az év utolsó napján valami frappáns dolgot kellene írni. Tele van majdnem mindenki hócipője a mindennapos közhelynek is számító köszöntgetésekből, bár meg kell hagyni hogy jóleső érzés. Csak ebben a nagy össznépi játékban - ami köszönhető a globalizációnak - elveszni látszik a személyes varázs. Idézetekkel köszöntgetjük az ismerősöket, jó barátokat. Persze jó dolgok az idézetek, van benne pár anonym, amin jót lehet nevetni :) A végére írok én is egyet, talán nem annyira botránkozik meg rajta aki olvassa. Esetleg be lehet tudni annak, hogy a legális tudatmódosító szerek alkalmazása - és hatása - ilyenkor is valamennyire felszabadítja az egyébként jólneveltségből származó visszafogottságot. Szilveszterre is igaznak tartom a megfogalmazást, miszerint a szabadság - demokrácia - nem attól szabadság hogy azt teszek amit akarok, hanem attól, hogy nem muszály megtennem amit nem akarok. S most ünneprontóként nem fogok írni sem a petárdázásról, sem semmilyen "polgárpukkasztó" ifjonti hévvel beszélő(?) politikusokról. Kívánok mindenkinek olyan évet amilyet szeretne hogy megvalósuljon! Kedves ismerőseimnek Milton idézetet ajánlok: " az alkotás a lélek öröme s a törekvésen való gyönyörűség jutalma". Buliba igyekvőknek pedig a következőt: "Be fogsz rúgni mint a szamár, lusta leszel mint a lajhár. Sarokba csak azért fogsz állni, hogy kapaszkodva tudjál hányni". S ha még nincs elege valakinek a főzésből, megalkothatja a műanyagot házilag, csak igyekezni kell vele: veszünk harminc csomag ropit, ezt jó nagy fazékban feltesszük főni. Kb egy óra főzés után leszűrjük s a levet amiben főtt, félre tesszük. A lébe teszünk egy kb egykilós polipot, s puhára főzzük. Fűszereket nem muszály tenni bele, ki hogyan képzeli, szárnyalhat a fantázia. Egy jó mély leveses tálba teszünk a léből egy keveset, ügyesen rátesszük a polipot, ízlésesen eligazítjuk a karokat s máris kész a: POLIP-ROPILÉN Köszönöm a türelmet. 12:30