..., csak alacsony a kerítés.

A fagyos szentek elkerültek bennünket, babevő Orbán sem csinált semmit tegnap, így van esélyünk a jó termésre. A meggy kivételével, mert valami nagyon elkapta itt a környéken szinte az összes meggy fát. Egyedül a cca.30 éves úgynevezett cseresznye-meggy nem szenved ettől a nemtudommitől. Reméljük ez így is marad. Vittünk a héten a kertbe(!) virágot, bohóc virágnak hívják, s olyan a virágja mint a tátika, vagyis hasonlít rá. Nagyon szép kis virág, nem tudom mekkorára növekszik, most olyan arasznyi, de nagyon kedves kis növény. Az áprilisban vett leanderem pedig hozza az első virágait, hihetetlen módon. Igaz egy kis tápot kap hetente nem egyszer, hanem kétszer, de hadd erősödjön. Lassan ki is teszem az erkélyre, egyelőre az ablak párkányon van, de persze belülről. A kerti odúba fészkelt egy házi veréb, de valami kirabolta, szörnyű látvány. Biztos hogy nem a kóbor macskák, nem tudnak felmenni. A nyest sem, eleve úgy csináltuk. Marad a szarka, egy pár fészkel a közelben valahol, de megfogjuk fogni. Ez így nem mehet tovább akkor sem ha védett... Jajj. Hiába, a szarka egy ilyen rabló madár. A szomszédét is vitte, már a fiókákat. Persze tudom hogy az is neveli az utódait - így aztán nem tudok okos lenni. A zenekarnál jó a hangulat, időnként persze vannak összezördülések, de jó békebíróhoz méltan igyekszem meggyőzni mindkét felet, s semmi gond nincs:) Annyit azért megjegyeztek hogy: "mindig tudsz valami jót mondani" s ez igen jól esett. Nem kell ahhoz kiabálni hogy valakinek igaza legyen, sőt! A héten csak a szomszéd házban lakó egyik idős hölgy(?) bosszantott fel, és kijöttem a "sodromból" . Bánni nem bánom most sem, csak furcsa érzés. Állok a buszmegállóba, messziről integet, átjön az úton a megállóba (nem a zebrán, s szidja az autósokat). Erre nekem esik mindenfajta köszönés nélkül hogy: Köszönöm a jóságodat, ezt érdemlem, amit a családoddal tettem, bezzeg akkor jó voltam mikor a szomszédba lakott a hugod az ikrekkel...stb,stb. Csupa valótlanság. Jó sokan vártunk a buszra... Megjegyeztem hogy már elnézést, de ha megmondaná hogy mi bántja, talán tudnék rá válaszolni még ha nem is kíváncsi a véleményemre. Azt mondja, hogy szombaton látott az út másik(!) oldalán, s én nem vettem észre hogy mennyi virág van nála, jó lett volna ha segítek neki hazacipelni! Na, mondom: Kezdjük elölről! Csókolom. Először is, köszönök ha találkozom valakivel. Másodszor, azért saint sem vagyok, Én NEM járok templomba mint Ön, ám senki mellett nem szoktam elmenni úgy hogy ne köszönjek. Harmadszor, engem ne Öcsizzen, az a Családomé. Van nekem tisztességes nevem, vagy úgy szólít, vagy sehogy. Felnőtt ember vagyok. Negyedszer. Ha valami gondja van velem, azt nekem mondja, s ne itt, mert a viszontválaszt hallhatja most. Ötödször. A Hugomékat haggya ki belőle, már csak azért is, mert a hugom vitt magának ebédet,akkor mikor az ikrek nagyon kicsik voltak, s önt a kedves családja meg sem látogatta. De ezt mindenki tudja a környéken,hogy elmart maga mellől mindenkit. Hat. Mi lenne ha magába nézne ahelyett hogy farizeus módra kiöltözve elmegy vasárnap a templomba, s megmutatja milyen aranyláncot vett a héten. Ezzel meg is van a kisdobosok hat pontja. Ha tudja miről beszélek. Nem szeretem kiteregetni más családi életét, nem is tartozik rám, ám ha engem meggyanúsít, hasonló választ kaphat bármikor, legközelebb is, csak lehet hogy nem leszek ilyen finoman fogalmazó. Tettlegességre eddig sem sem folyamodtam - valamitől azért én is undorodom... Na, erre nyílt színi tapsot kaptam. Ő viszont átkozódott olyan hárpia módon, de akkor már hiába fordult bárki felé, ők elfordultak tőle. A fene vigye el, hogy ilyen marha is van. Na, jól kezdődött az aznap. Ezek után mentem tárgyalni a zenekar ügyében, mondtam nekik hogy morcos vagyok, csak jó híreket mondjanak, a többi jó lesz ezen a héten is. Csak jó hírek voltak, megbeszéltük a nyári térzene időpontjait, helyszíneket. Befejezem ezt a levélkét, indulnom kell. Köszönöm a türelmet. 09:03