2008. augusztus 10., vasárnap

bogrács

Most akad egy kis idő, firkálok valamit. A mai napra rendelt saint evangelium véget ért (még délelőtt), ahogy szokott lenni, semmi különös. Egy darab próba kipipálva. Holnap kertbe menés, pár dolgot ki kell pofozni, égetni is kell a szemetet (fát), pakolászni, rendet tenni az "ablakozás" után, ez mind holnapra van tervezve. A késő délutánt és estét a kottákra szánom, pár apró hiányosságot meg kell szüntetni. Kedden a zenekar elnök-titkár-vezérigazgató-mindenes-szolgálatvezető-menedzser-logisztikusával Sárospatakra kell mennünk megnézni a keramikus munkáit, elhozni az árajánlatot, s ha már ott vagyunk akkor még pár apró ügyet intézni. Pl. én egy rendes, szép, alkalmatos, nem hivalkodó rozsdamentes bicskát (zsebkés) szeretnék venni. Négy darabot, merthogy az ikreknek, Nagyapának s nekem legyen már egyforma bicskánk ha netalán gombázni megyünk:) Meg úgy egyébként is. Tizenegy és fél éves fiú(k)nak legyen saját bicskája. S kapják meg a nagybátyjuktól inkább, mint az Anyjuktól. Nem azért hogy azzal járjon iskolába, csak úgy. Ártani nem használ:) Szerdán proszektura. Megint, vagy ismét. Kottarakás a mappákba, szombaton Szilvásváradra megy a csapat bográcsfőző versenyre fújni. Biztosan érdekes lesz, én még nem láttam hogyan főzik a bográcsot... El tudom képzelni hogy egy szép nagy bográcsba beletesznek egy kisebbet, és főzik. De a vízben - ha abban főzik - a kis bogrács magától nem fog csak úgy főni! Valami titok lehet benne. Ha olajban, urambocsá' zsírban, akkor pedig nem bográcsfőző, hanem bogrács sütő verseny lesz. Nem vagyok ám ennyire lüke, tudom - nagyjából -hogy a bográcsfőző versenyen nem a bográcsot főzik, hanem abban alkotnak valamit, ami kedves az íny-nek is. Mint ahogy a klasszikus kiírás szerinti "Pék-Bolt"-ban sem pék mesterembert akarok venni, hanem pl. mákos kiflit. Amit régebben kolhozbriósnak is neveztek. Mint ahogy a kecskét is nevezték proletár tehénnek. Csütörtökön városháza, pofavizit. Pedig azt hittem hogy ott egész nyáron szabadságon vannak. Lehet hogy készülődnek 20-ára, s próbálják az új kenyeret megszegni. Pénteken szeretnék kijutni a kertbe, ha pedig még lesz eső addig, akkor hajnalban gombázni, s aztán a kert. Szombaton az lesz amit írtam, vasárnap a szokásos zenekari próba, s hipp-hopp itt is van a 20-i megmozdulás hegyek. Kb ennyi a jövő hét. Fülelni való is akad(na), kezdődik a bp-i Mahler ünnep, sok jó közvetítéssel, amik ismét csak felvételre kerülnek s majd egyszer ha lesz idő. Sokszor mosolyogtam volt kollégákon akik azt mondták, hogy a nyugdíjasnak nincs ideje. Kezdem felfogni hogy van benne valami. Kevesebb az időm, mint amikor dolgoztam. Vagyis ez így hülyeség. Most is dolgozom, legalábbis úgy csinálok, azt csinálom amit szeretek, s ez sem utolsó. Sőt!:) Köszönöm a türelmet. 19:05

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Kérem...
benson