tacet

Szombat esténként nem szoktam nagyon húzni az időt, nem teszem senki türelmét mérlegre, még a magamét sem. Így aztán gyött a zötlet, hogy miért is ne írhatnék én délelőtt pár mondatot? S lőn. Egész héten azon agyaltam, milyen jó lenne ha ma esne az eső. Mindegy hogy egész nap, vagy csak bizonyos idő(k)ben, lényeg az, hogy a felvonulást ne kelljen megcsinálni. Egy porcikám sem kívánta. Reggel 06:00-kor elszáguldottunk a gazdaságos boltba pár apróságot venni. S mivel tegnap este s éjszaka is esett a víz, lehűlt a levegő. Nem rövidnadrág+strandpapucs+poló volt rajtam, hanem farmer. Így is hűs volt az idő. A köd vagy pára pedig akkora, hogy a mellettünk lévő templom tornyát sem lehetett látni. Na, paff. Ha reggel ilyen az idő, akkor száz ágra fog sütni Lizzy, s nem menekülünk meg a felvonulástól... Szépen ki is sütött a nap, s nekem elszállt az a kedvem, hogy ne csináljunk felvonulást. Igenis, csináljuk meg! Legyen jó idő, majd essen utána az eső, sőt döröghet s villámolhat is - csak jég ne legyen! Csütörtökön "lejártam" az útvonalat - magamban dúdolva - , nem vészes, max. négy indulóval be is érünk a színpad elé. Persze csak akkor ha hagyom az ütősöket kibontakozni:) S miért ne hagynám? Ez a távolság a Gyulai felvonulásnak talán még a negyedét sem éri el, s egyébként is, mi vagyunk a város fúvószenekara, időnként fizetnek is érte (mint most is), tehát előre. Vannak ilyen érzeteim hogy "nincs kedvem" de ez csak átmeneti állapot. Lehet ez annak is köszönhető, hogy a konyhából jön a töltött paprika illata, s készül a zserbó, nálam pedig reggeltől két fújós CD szólt, most pedig Mahler: II. szimf.-ja, ami a "Feltámadás" alcímet viseli:) S erre beborul az ég. Semmi sem jó nekem? Dehogynem. Elmegyünk, s ha nem esik az eső, megcsináljuk a felvonulást. Mi megyünk elöl, utánunk a huszárok lovastul, majd még sok ember. Pont. S kettő hét szünet következik. Proszektura nélkül. Nem lesz unatkozás így sem, nagyon pirosodik a meggy a fán, a cseresznye kicsit később érik, de üvegbe kell mindkettőből szorítani vagy 100 - 100 üveggel. Merjünk nagyot álmodni! :D O.V.-tól függetlenül. S kezd összeállni a fejemben Respighi bácsi Róma kútjai műve is. Persze, könnyű dolgom van, van belőle partiturám is :) Na, megyek birkózni a fekete özveggyel, aztán készülődés, kipipálunk egy darab művészetet s tacet. Köszönöm a türelmet. 10:01