Gyula

Na, azt sem tudom hol kezdjem… Talán az elején. De sok minden történt, vagy csak én öregszem jobban a kelleténél : ) Szóval múlt hét csütörtökön elindultunk Gyula városába a XVIII. Nemzetközi Tűzoltó Csillagtúra rendezvényeire a csapattal. Csak azért, hogy ki ne száradjunk az utazás alatt, felkerült a buszra az üdítők mellé pár üveg boros kóla, szendvics hegyek, csokik garmadája, csipszek, kinek – kinek kedve s ízlése szerint. Én nem vittem magammal csak egy rúd szalámit, és kettő 0,27 kg-os bagettet szendvicsként egy kis sajttal, szalámival, paprikával. Vaj nem került bele, mert az ilyen „gatyarohasztó” melegben kiolvad a szendvicsből. S vagy a ruhá(k)ra kerül, vagy a kottákra. Egyik sem jó megoldás, tehát nem vajaztam. Szilvásváradon is, Egerben is vettünk fel kollégákat. Egerben kezdődött a szesz hatása az egyik csapattagon. Megcsinált már pár érdekes dolgot az elmúlt években… De most borult a bili – gondoltam, útközben majd alszik valamennyit, s magához tér, de nem. Megérkeztünk Gyulára, ahol is az egyik zenekari tag közölte velem: vagy hazaküldöm a „renitenst” , vagy Ő hazaszól, s a felesége lejön Gyulára, s hazaviszi. Őt is meg a lányát, és fiát is. Namármost: ha hazamegy egy zenekarból a két basszust fújó ember, akkor a zenekar feleslegesen játszik. Alap nélkül semmi sincs. Zene főleg nem. Nem volt annyira könnyű döntés, de nem volt választásom. Vagyis volt. Két rossz közül a kisebbik rosszat. Szóltam a sofőrnek, hogy irány a vasútállomás. Majd leszálltunk, a nem kicsit ittas kolléga s én. Megkérdeztem, nála vannak az iratai, van nála elég pénz. S látni akartam az iratait is, a pénzét is. S megkértem, hogy menjen haza. A hangszerét, és a ruháját majd mi haza visszük ha véget ér a bevetés. Tudomásul vette, ha nem is fogadta el. Hazaindult. Mi pedig másnap délelőtt lefújtuk a műsorunkat, majd irány a strand, ott is dudált a csapat, és még este is egy kicsit. Nem fáztunk, nagyszerű idő volt. Szombaton pedig felvonulás egy szép hosszú útvonalon. Hallottunk remek zenekarokat, láttunk szép régi tűzoltóautókat. Maga a város is nagyon szép, barátságos. Vasárnap hazaértünk, nem kicsit fáradtan. Tegnap még „(de)generálódtam” ma már irány a kert. Míg én Gyulán süttettem a hasam, addig itthon megcsinálták a kerti ház tapétázását, festését. Takarítás, pakolászás. S ezek után most nekiülök s falatozok egy kis rántott halat, csak simán kenyérkével : ) S a halhoz (is) jól megy Csajkovszkíj: Mazeppa című operája, amit éppen most közvetít a Bartók rádió. Köszönöm a türelmet. 20:21