2009. november 5., csütörtök

nyiszálás

Tegnap reggel aránylag időben mentem a helyi kórházba. 6:45-kor 74-en álltak előttem a vérvételnél… A rendelés 7:00-kor kezdődik. Na, én ezt nem várom ki. Leballagtam az első emeletre, ahol az egyik szárnyon a Sebészet és a Bőr- és nemibeteggyógyászat van. Én az utóbbihoz voltam előjegyezve 8:20-ra. Diagnózis: Bőr jóindulatú daganata, k. m. n. Gőzöm sincs mit jelent a k. m. n. Nem mintha változtatna valamit, ha tudnám. Felszíni érzéstelenítés után Excochleatio subcutanea, majd seb ellátása, kötözése. Lefordítom érthetőre: Miután leültettek egy székre, jött a nővér s lefertőtlenítette a nyakam. Közben nézelődtem, nem vagyok mindennapos vendég itt sem. Az asztalon egy olyasmi üveg, mint a habpatron, csak kétszer akkora. Mellette egy olyan olló, ami hasonlított az itthoni körömvágó ollóra, csak kisebb volt a vágó éle. Ja, s egy csipesz. Látni nem láttam, hogy mit csinál a doktornő, de mondta, hogy lefagyassza érzéstelenítés céljából, s utána csak apró csípéseket éreztem. De mivel az egyik kezében a csipesz volt, a másikban az olló, nem nehéz kitalálni mit csinált. Amikor végzett az egyik oldallal, kérdezte: „Bírja még?” A válaszom: Naná, a szépségért meg kell küzdeni  Cca. öt perc alatt le is kapkodta rólam ezeket a bigyókat, ami sosem fájt, csak nem szép és kényelmetlen tud lenni, mikor az ember felveszi a galléros inget, s nyakkendőt is köt hozzá. A jobb szemhéjamon is van, de most a nyakamra szavaztam. Mert annyit mondott, hogy roppant kellemetlen lesz, míg be nem gyógyulnak a sebek. Tényleg kényelmetlen, s viszket is, mint a nyavalya. Azt egy későbbi időpontban leszedi. Mikor itt végeztem, gondoltam, visszamegyek a vérvételre. Biztosan „elkopott” az a sok ember. El bizony. S jöttek újak helyette. A második emeletről lefelé még négy lépcsőforduló volt tele emberekkel, akik vérvételre vártak. Nahiszen, ezt nem várom ki. Másnap (ma) úgyis a háziorvosnál ingyenes koleszterinmérés lesz, elmegyek oda. El is mentem ma reggel, de kiderült, hogy nem az én háziorvosomnál, hanem a másiknál. Mindegy. Kenegetem „Ung.ad vulnera”-val a sebeket. Nem szép most sem, s mint ahogy írtam, viszket is mint a nyavalya. Nem szeretek viszketni – de ki szeret? Köszönöm a türelmet. 21:40

Nincsenek megjegyzések: