a hóhért akasszák

Holnap február elseje (a munka nagy ünnepe), s finisébe lépek a melóknak. Eddig sem volt kevés, ám sikerül magasabb szintre lépnem. Hogy mi ez a magasabb szint? Talán nem is ez a helyes kifejezés, de nekem tetszik. Eddig is annyit csináltam, amennyit bírtam, ezután sem lesz másként. Csakhogy most már "neve lesz a gyereknek". 

Magam előtt nem kellett eddig sem bizonygatnom, mennyit teszek a csapatért. A zenekar előtt sem kellett, valahol értik/érzik, hogy magától nem íródnak meg a kották, önkéntes "direkt" adományok nem várhatók, azután is menni kell. Igen. Felveszem a kolduló ruhámat, hamut hintek a fejemre, s megyek támogatást szerezni tbk. olyan emberekhez, akik Mozartot is -cével- írják :/

Nem egy happy dolog, de másként sajnos nem működik. Na, de vissza a "magasabb szint"-hez. Önkéntes leszek. Több, mint hat hónapja húzódik a dolog - utána kellett nézni különböző rendeleteknek, hogy hivatalosan menjenek a dolgok. Ezek szerint heti 20 (húsz) órát ingyen s bérmentve, csupán szerelemből önkénteskedni fogok - most úgy néz ki, hogy ennek a felosztása a következő: 2x4 óra a városi múzeumban, 3x4 óra továbbra is a zenekari dolgokkal fog telni. Természetesen ez a 3x4 óra cseppet nevetséges, de ebből 1x4 óra a zenekari próba s az utánpótlás okítása. A maradék 2x4 óra pedig szükséges, hogy sikerüljön lassan digitalizálni a kottatárat. Azt a kottamennyiséget, ami 1895 óta felhalmozódott. 

Nem mellesleg ma rábólintottam egy olyan dologra, amitől mindig is ódzkodtam: a hónap közepén kezdődik egy angol nyelvtanfolyam heti 2x2.5 órában, kedd s csütörtöki napokon. Annyi kikötésem volt csak, hogy pénteken nem megyek, s a többi napokon délelőtt sem. Pályázaton nyertek egy halom pénzt, s nem volt ki a létszám - anélkül pedig nem indíthatják el. Sokszor emlegetem/emlegettem, hogy tanulni nincs késő... Eljött az ideje annak, hogy a hóhért akasszák :)

Köszönöm a türelmet.